A tizennégy évvel ezelőtti New York-i terrortámadásban közel háromezer gyermek veszítette el a szüleit: egyesek félig, mások teljesen elárvultak. Egy megindító videóban most ők üzentek azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei a november 13-i párizsi terrortámadás során hunytak el. A fiatalok főként veszteségükről, a szeretet, a béke és a megbocsájtás erejéről beszéltek.
A feminizmus körüli parázs viták közepette talán abban mutatkozik a legnagyobb egyetértés, hogy a férfiak és a nők keresete közti különbségeket minél előbb fel kell számolni. A Világgazdasági Fórum legújabb jelentése szerint lesz dolguk a bérek rendezésért síkra szállóknak, mert amennyiben a mai trendek folytatódnak, a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. Magyarországon jelenleg 18,4 százalék a különbség.
A Ceglédi Járási Ügyészség üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat két ügyben, mert az interneten feladott hirdetéseikkel egy egri házaspár 31 embert, egy győri nő pedig 55 embert csapott be.
A kétévesnél fiatalabb gyerekek szüleinek azt javasolta az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia, hogy szigorúan tiltsák el őket a televíziótól és bármilyen digitális eszköztől, amely képernyővel rendelkezik. A két évnél idősebb gyerekeknek pedig maximum kétórás „képernyőidőt” engedélyeztek az elmúlt tizenöt évben. – Egészen mostanáig. A változó idők szavára hivatkozva most feloldották szigorú tiltásaikat.
A férfi-nő kapcsolatban nincs olyan, hogy a férfi vagy a nő nyer, mert ez egy interakció – mondja a nemrég új regénnyel jelentkező Vass Virág. Mire panaszkodnak a férfiak a nőkkel kapcsolatban? És a nők a férfiakkal kapcsolatban? Interjú.
A "nem mondunk semmit, hogy védjük" biztosan nem opció.
Egy friss kutatás szerint a magyar apukákra leginkább a sportolásban, a gyerekek szállításában, a fegyelmezésben és a fürdetésben számítunk, míg az anyukáknak hagyományosan a házimunkában kell helyt állniuk. Meseolvasásra a magyarok szerint a férfiak is alkalmasak, ugyanakkor teríteni, főzni, mosást berakni, vagy felkelni éjszaka a baba kedvéért nem igazán.
A nők a legtöbb esetben nem mernek a várandóssággal kapcsolatos nehézségeikről, szülésélményeikről őszintén beszélni, mert a társadalom különböző elvárásokat támaszt velük szemben. Pedig rengeteg a probléma és az információhiány e téren. Sokan panaszkodnak a szülésznők, orvosok lekezelő viselkedéséről, a kórházi ágyhiány miatti muszáj-császározásról, de volt, aki az EMMA információs vonal munkatársainak arról számolt be, hogy az orvos szülés közben rákönyökölt, vagy egyszerűen ráült a hasára.
A magyar kereskedelmi televíziózás egyik mélypontját értük tetten az RTL Klub legújabb műsorában, amiben Lilu hozza össze az elveszettnek hitt családtagokat. Megnéztük a Keresem a családomat.
Tizenévesen, diákként szülni? – Hajlamosak vagyunk katasztrófaként gondolni rá, pedig nem feltétlenül az: van, aki örül neki, hogy a kortársaihoz képest előbb megtanult felelősséget vállalni, ami még inkább arra készteti, hogy tanuljon, és jobb teljesítményt nyújtson. Mások viszont úgy érzik, tizenéves kori gyerekvállalásuk romba döntötte az életüket, aminek többé semmi értelme. Megbélyegzi őket a társadalom, gyűlöli és megveti őket a környezetük.
Közben kiderült: a mai felnőtt sztárja Vuk és Süsü.
A Károli Gáspár Református Egyetemen baba-mama szobát kaptak azok a hallgatók, akiknek gyermekük született. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom jóvoltából a kisgyerekes egyetemisták csemetéjükkel mostantól nyugodtan el tudnak vonulni, babájukat meg tudják etetni és tisztába tudják tenni.
Ki ne hallott volna már legalább egy olyan történetet arról, hogy a kisgyerekes anyukát szülés után nem vették vissza a munkahelyére vagy egyáltalán nem kapott munkát, mert gyereke van? Vagy egy kínos és megalázó állásinterjún arról faggatták a leendő női munkavállalót, hogy mikor tervez gyereket vállalni, majd ezután félretették az önéletrajzát, és egy egyedülálló férfit vettek föl helyette? – Egy úttörő közösségi kezdeményezés most véget vethet a hasonló méltatlan szituációknak.
Alig kezdődött el a tanév, máris beköszöntött a viszonylag hosszú őszi szünet. Sokan felvetik, miért van erre szükség, hisz „még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség” sem. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy vélik, igenis ki kell, hogy pihenjék a diákok a magyar iskola által mostanában diktált extrém hajszát. Kérdés persze, mit kezdenek a dolgozó szülők a gyerekekkel a szünet alatt.
Az évezred végén született "szupermost generáció", kezében az okostelefonnal mindent azonnal szeretne megszerezni, de tagjai sokkal tudatosabb fogyasztók, mint a szüleik. A legfőbb érték számukra az új technológiák nyújtotta szabadság, valamint a kapcsolódás lehetősége, és minden élményüket azonnal megosztják a közösségi oldalakon. Az utánuk következő "alfa generáció" viszont aggasztóan magányos, ugyanakkor nagyon tudatos, felkészült lesz, amely alaposan átalakíthatja a világot.
Géczi János Vadnarancsok című műve, a 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart: a Mozgó Világ egyik lapszámát zúzták be miatta. A szerző annak idején fél évet töltött a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pesthidegkúti pszichiátriájának bennlakó betegeivel. Az ottani beszélgetésekből született a könyv, amely most újra megjelenik. Miért aktuális újra egy 30 éves kötet?
Magyarnak lenni nem érdem, nem is kiváltság, nem kitüntetés, hanem egy nem feltétlenül megoldható probléma – mondja a nemrég huszonharmadik kötetével jelentkező Darvasi László. Úgy véli, a világ, amiben élünk szép, de szépsége inkább a reménytelenségéből fakad. Szerinte, ha Ady ma Magyarországon körülnézne, azt dünnyögné maga elé, hogy "ilyen sokáig nem lehet igazam". Interjú.
Ma Magyarországon nincsenek jó választási lehetőségek a nők előtt. A magyar nők végzettsége európai szinten is magas, ezt mégsem tudják kamatoztatni.
Volt hegesztő, agronómus, fordító, író, államelnök. A háborúban embereket mentett, a forradalom után életfogytiglanra ítélték, és állt azok újratemetésén, akikkel együtt majdnem kivégezték. A magyar történelem legmozgalmasabb századát élte át, aktív részese volt a legnagyobb fordulatoknak, és mindezt íróként hihetetlen plasztikusan tudta elmondani – Göncz Árpád életinterjúját mindenkinek érdemes lenne elolvasni.
A nagy egyenjogúsítás közepette a reprodukción túl már nem is igazán látjuk a nő és a férfi közti különbségeket - véli a nemrég megjelent Anyátlan nemzedék kötet két szerzője. C. Molnár Emma és Hidas Judit szerint azért találkozunk egyre törékenyebb párkapcsolatokkal, mert a mai világ a szerepek tekintetében nem tud újat mutatni a nőknek, s ők inkább a régi szerepek sokaságát próbálják felvenni. Ezek azonban így megvalósíthatatlanok. Lehet-e egy férfi boldog a mosogatástól? Miért járnak közösen pisilni a nők? Mennyiben mutat negatív példát a Szex és New York sorozat?
