A történelmi hősök és egy Rejtő Jenő-hős között nincs nagy különbség, a valóság, amikor épp történik, kezdetleges. Cserna-Szabó András Attila törpéje című új regényében a legkisebb mesehősöknél is kisebb Zerkó mesél.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által 2020-ban alapított Térey János irodalmi alkotói ösztöndíjban nyolc új alkotó részesül.
Cserna-Szabó András, Erdős Virág, Babiczky Tibor és Fehér Renátó szövegeit lehet meghallgatni magyarul és hamarosan angolul is a VII. kerületi szórakozóhelyen.
Az idei karácsony mindenkinek mást hoz, mint amit eddig megszokott: sokan távol maradnak a családjuktól, évtizedes hagyományokat törnek meg annak érdekében, hogy jövőre is együtt ünnepelhessenek. Körkérdést tettünk fel hat magyar írónak, hogyan töltik az idei karácsonyt, befolyásolja-e a járványhelyzet a családi szokásaikat. Elhalasztott karácsonyok, feladat nélkül maradó gesztenyegolyó- és salátafelelősök, jövő tavasszal készülő ünnepi halászlé – és a remény, hogy egyszer ezen is túl leszünk: Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Cserna-Szabó András, Harag Anita, Tompa Andrea és Vámos Miklós megírta, hogyan készül az ünnepre járvány idején.
Karanténban íródott, mire megjelent, már majdhogynem utánlövésnek számított, de a második hullám közeledtével újra aktuálissá vált A teremtés koronája – Karanténantológia című kötet, amely számos hazai író koronavírusról szóló tárcanovelláját gyűjtötte össze. A vírus és a nyálka szerelmét, a titkos viszonyokat, a bezártságot és az apokaliptikus képeket felvillantó antológiát az online megrendezett Ünnepi Könyvhét alkalmából ajánljuk.
Az utóbbi időben megszokottá vált, hogy egyes filmes projektekhez külön céget alapítanak az alkotók egy-egy pályázati siker után. Ismét egy irodalmi adaptációval foglalkozik Pálfi György.
Kortárs írókat kért fel az Örkény Színház, hogy írjanak egy rövid szöveget az Élő Írók Társasága projekt számára. Az írásokat – mindennap egyet – színészek tolmácsolásában láthatjuk itt a hvg.hu-n is. Ma Csákányi Eszter tolmácsolja Cserna-Szabó András szövegét, melyből megtudhatjuk, "hol a helye a posztmodern prózának a magyar irodalomban".
Cserna-Szabó András legújabb kötetét a pacalnak,és a pacal kultúrtörténetének szentelte. Mi különbözteti meg a pacalgyűlölőket az elkötelezett pacalistáktól? Mire jó a fine-dining? És mire jó, ha az embernek gimnazistaként pártirodája van a főtéren? Hogyan kerülhetnek a papírra nyomdafestéket nem tűrő szavak? És hányadán állunk a Metallicával?
Nagyjából ebbe a kissé posztmodernnek látszó címbe lehetne belezsúfolni e cikk témáját: mi köze egy ételnek a nevéhez? Egyértelmű választ sajnos nem adhatunk. Hol sok, hol kevés, és az sem ritka, hogy semmi.
A képzelt riportot a jelen Tolsztojával Cserna-Szabó András író készítette.
Hogy egy nap mindössze 24 órából áll, sok vezetőnek, vállalkozónak okoz fejfájást, főleg, mert ebbe még a pihenést is be kell ütemezni. A kényszer különböző megoldásokat szül: trénereket, írót és üzletembereket kérdeztünk, mit látnak a legnagyobb problémának, és milyen trükkökkel, szokásokkal próbálják megnyújtani a napot.
Testrészek, amelyek túlélték a testet, s a test halála után még képviselték gazdájukat. Utaztak, eltűntek, felbukkantak vagy csak álltak csendben és formalinban. Cserna-Szabó András író elsőként Rózsa Sándor fejének ered a nyomába.
A „tafofil” a temetők megszállottja, e hajlam (vagy betegség?) fokozottan jellemző a töltőtoll-koptatókra: Hrabal és a prágai zsidó temető, Áprily Lajos és a kolozsvári Házsongárdi temető – a sort sokáig lehetne folytatni, ám ez a körutazás csupán apró ízelítőt nyújt az írók sírkert-mániájából. Cserna-Szabó András író írása a HVG Extra Pszichológiának.
Büszke arra, hogy negyvenévesen megél az írói tevékenységéből, egyáltalán nem zavarja, ha felkérésre kell írnia, írt már reklámszöveget chipsnek és kesudiónak is. Visszataszítónak és nevetségesnek tartja azokat az írókat, akik véresen komolyan veszik magukat. Cserna-Szabó Andrással új novelláskötete, a Veszett paradicsom megjelenése apropóján beszélgettünk.
Cserna-Szabó András december 17-én nyílt levelet intézett az MTVA vezérigazgatójához, amelyben arról tájékoztatja Böröcz Istvánt, hogy letiltja műveinek sugárzását, és a jövőben nem kíván interjút adni a közszolgálati televíziónak és rádiónak, mert nem ért egyet az MTVA-ban végrehajtott "tartalmi profiltisztítással" - olvasható a litera.hu-n.
Az elmúlt húsz év könyvkiadásában egyértelműen meghatározó szerepet játszottak a szakácskönyvek. Az irdatlan mennyiségben persze sokkal több a silány, ízléstelen, innen-onnan összeollózott receptgyűjtemény, mint a színvonalas, gyakorlatban is jól használható szakácskönyv. Az utóbbi időkben jobbfajta receptekkel is próbálkozott a gasztronómiai irodalom.
Sikeres, tehetséges és ismert személyeket kerestünk fel, hogy mondják el jókívánságaikat, pozitív gondolataikat 2011-re. A válaszokból mindenki meríthet magának.
