Még csak egyetlen példányt állítottak pályára belőle, máris komoly problémát okoz a csillagászok számára a BlueWalker 3 műhold – pedig várhatóan közel 100 ilyen fog majd alacsony Föld körüli pályán keringeni belőle.
Az ELKH-ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoportja számítógépes modellezéssel tanulmányozta a Jupiterrel rezonanciában Nap körül keringő aszteroidák keletkezési mechanizmusát, miközben két új rezonáns aszteroidacsaládra is bukkantak a tudósok.
Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.
A Nemzetközi Csillagászati Unió figyelmeztetést adott ki a frissen felbocsátott, BlueWalker 3 nevű műhold miatt, ami interferenciát okozhat az optikai és rádióteleszkópok számára.
A szuperföld nevű objektumok sokkal gyakrabban fordulnak elő, és lényegesen több is van belőlük, ezért érdemes lenne rájuk összpontosítva választ keresni a tudomány egyik nagy kérdésére.
Az Asteroid Institute a Whashingtoni Egyetemmel közösen fejlesztett ki egy algoritmust, mely a már elérhető adatokat vizsgálva kutat még fel nem fedezett űrsziklák után.
A Sydney-i Egyetem kutatói egy olyan neutroncsillagot figyeltek meg, amely rendkívül lassan forog a tengelye körül. Ráadásul egy olyan régióban bukkantak rá, ahol semmi keresnivalója.
A több mint 10 milliárd dollárból épített berendezés a második Lagrange-pont körül kering. Már teljes egészében üzemel, de néhány beállítás még hátra van.
Az 1994 PC1 jelű kisbolygó kedden este járt bolygónk közelében, de veszélyt egyáltalán nem jelentett. Az égi látogatót magyar megfigyelők is várták.
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves.
A szakemberek az Oroszlán-csillagképet tanulmányozták, amikor egy homályos mozgó objektumot fedeztek fel.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája által kiszúrt objektum mérete miatt is érdekes, ugyanis hatalmas, ami egyáltalán nem jellemző a törpegalaxisokra.
Műholdgyilkos orosz űrfegyver is lehet az a világűrben keringő tárgy, amelyet csillagászok és katonai szolgálatok A 2014-28E kódjellel láttak el. Eleinte űrszemétnek vélték, később ismeretlen rendeltetésű tárggyá nyilvánították.
A világegyetem hajnalán képződött, kizárólag hidrogénből és héliumból álló két hatalmas gázfelhőt észleltek amerikai csillagászok, akik felfedezésüket a Science legújabb számában ismertették.
A Nap szokatlanul hosszú "álomba" készül merülni, így 2020 táján évekre vagy akár évtizedekre is búcsút mondhatunk a napfoltoknak - mondják amerikai csillagászok, akik az új-mexikói napfizikai konferencián ismertették elméletüket.
Különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrteleszkóppal az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének (MTA KTM CSKI) asztronómusai, akik a tekintélyes Science magazinban számoltak be az egzotikus égitestről.
Távoli galaxisban megesett rendkívüli, az eddig valaha megfigyelt legnagyobb fényintenzitású és leghosszabban tartó kozmikus robbanás kirakósának darabkáit próbálják összeilleszteni amerikai csillagászok.
Magyarország nagyobb részén a köd miatt nem lehetett látni a délelőtti részleges napfogyatkozást.
A Földhöz hasonló nagyságú bolygóra bukkant galaxisunkban a NASA amerikai űrkutatási hivatal. A hatalmas forróság miatt viszont felszínén kizárt az élet lehetősége.
Hét bolygóból álló, a Földtől 127 fényévnyire lévő naprendszert fedeztek fel a genfi egyetem csillagászai - közölte az Európai Déli Obszervatórium kedden.
