Az adósok helyett a bankok pártját fogták a magyar bíróságok
Sokat hibáztak a bíróságok a devizaperek elbírálásakor – derül ki a HVG birtokába került, a Kúrián készült anyagból. Kérdés, hogy ennek milyen következménye lehet.
Sokat hibáztak a bíróságok a devizaperek elbírálásakor – derül ki a HVG birtokába került, a Kúrián készült anyagból. Kérdés, hogy ennek milyen következménye lehet.
Tömegesen indulhatnak újra a felfüggesztett devizahiteles perek az Európai Bíróság látszólag adósbarát ítélete nyomán. Sok esélyük azonban nincs a bajba kerülteknek.
A Fővárosi Ítélőtábla elhalasztotta a másodfokú határozat kihirdetését az Erste Bank magyar állam ellen indított forintalapú szerződésekkel kapcsolatos perében.
Elutasította a Hungária Takarék Takarékszövetkezet devizahitelekkel kapcsolatban a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget? Visszapasszolták-e a problémát a kormánynak, mit tehet a jogalkotó, miért az Európai Unió Bíróságától várják a megoldást? A nagy vitát gerjesztett jogegységi határozatról Darák Péter főbíró és Wellmann György kollégiumelnök beszélt a hvg.hu-nak.
A jövőben az adósok lakóhelye szerinti bíróság ítélkezhetne azokban a perekben, amelyeket a kölcsönfelvevők a hitelszerződés tisztességtelen kikötései miatt indítanak – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.
Nincs sok esélyük az adósoknak.
A Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) álláspontja szerint a Kúria legutóbbi jogegységi határozata lényegében el kívánja lehetetleníteni, hogy a banki károsultak bírósághoz forduljanak.