Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Március 19-re halasztotta a másodfokú határozat kihirdetését pénteken a Fővárosi Ítélőtábla az Erste Bank Hungary Zrt. magyar állam ellen indított forintalapú szerződésekkel kapcsolatos perében. Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet arra vonatkozó kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál és forduljon az Alkotmánybírósághoz, továbbá elutasította a per felfüggesztésére irányuló kezdeményezését is.
Az Erste keresetében a tételesen meghatározott forintalapú fogyasztói kölcsönszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességességének a megállapítását kérte.
A Fővárosi Törvényszék február 4-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes keresetét. Az elsőfokú bíróság a 2014. évi 38. törvényben rögzített egyértelmű, világos és érthető megfogalmazás, az átláthatóság, a ténylegesség és arányosság, a tételesség és a szimmetria alapelveire tekintettel vizsgálta az általános szerződési feltételeket, és megállapította, hogy a vizsgált időszakban nem feleltek meg azoknak.
A részleges érvénytelenség megállapítására vonatkozó kérelmet sem találta megalapozottnak. A felperes bank keresetében arra hivatkozott, hogy tévedett az első fokú bíróság, amikor mellőzte az oklista egyes elemeinél a részleges érvényesség vizsgálatát.
Az alperes magyar állam az ítélet helybenhagyását kérte. Írásos ellenkeresetében kifejtette: a bíróság helytálló és megalapozott ítéletet hozott, kizárólag az vizsgálható ugyanis, hogy a szerződéses kikötések megfelelnek-e a törvényben foglalt elveknek.
