szerző:
Máriás Leonárd - M. László Ferenc
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget? Visszapasszolták-e a problémát a kormánynak, mit tehet a jogalkotó, miért az Európai Unió Bíróságától várják a megoldást? A nagy vitát gerjesztett jogegységi határozatról Darák Péter főbíró és Wellmann György kollégiumelnök beszélt a hvg.hu-nak.

hvg.hu: Főbíró úr, önnek van devizahitele?

Darák Péter: Ez nem tartozik a nyilvánosságra.

hvg.hu: Hogyan értékeli, a december 16-i határozattal a devizahitelesek vagy a bankok nyertek?

D. P.: Amikor egy bíró egy jogi probléma elméleti feldolgozását elvégzi, és bizonyos végkövetkeztetéseket megfogalmaz, akkor nem az alapján teszi ezt, hogy melyik félnek használ. Megpróbálja a jogi problémát megoldani.

hvg.hu: Egy ítéletből lehet tudni, hogy a felperes vagy az alperes nyert, ha nem másból, hát abból, hogy kinek kell a perköltséget állni. A jogegységi határozat pedig a devizahiteles perek ítéleteit összegezte, értékelte ki és vont le következtetéseket.

D. P.: Ez a határozat nem konkrét ügyekben hozott ítélet, nincs perköltség. Elvi tételeket rögzítettünk.

Wellmann György: Nekem az a véleményem, hogy ha egy helyzet – ha nem is minden kérdésben, de a kérdések jó részében – tisztázódik, azzal mindkét fél nyer.

Darák Péter és Wellmann György
©

hvg.hu: A határozat óta számtalan reakció született. A Bankszövetség örült, a tőzsde jól teljesített a döntést követően, a politikusok – különösen a kormánypárti politikusok – szerint a Kúria „a bankok oldalára állt”. Ennek fényében sem akarja értékelni a döntést?

D. P.: Mindenkinek szíve joga interpretálni a Kúria döntéseit, nyilván ez attól is függ, hogy ki hol áll egy jogi konfliktusban. De egy bírónak nem dolga a döntésével kapcsolatos álláspontokat értékelni, nem lehet tekintettel azokra. A mi feladatunk az volt, hogy egy jogi problémát eldöntsünk, ezt mi megtettük.

hvg.hu: Milyen hatása lesz a határozatnak az ítélkezésére?

D. P.: A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra, tehát az abban megfogalmazott tételeket az ítélkezés során követniük kell. A legfontosabb tételei: a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti. E szerződéstípus lényegi sajátossága, hogy a pénztartozást devizában határozták meg – ez jogi szakkifejezéssel a „kirovó pénznemet” jelenti –, és ezt követően a felek forintban teljesítettek. Ugyanakkor az adós forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből az következett, hogy az árfolyam változásait az adósnak kell viselnie. Ha a devizahiteles konstrukció lényeges elemei alapján arra hivatkozik valaki a bíróságon, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, uzsoraszerződés, vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul, esetleg színlelt szerződés, akkor erre vonatkozóan azt az állásponton foglalja el a jogegységi határozat, hogy emiatt a szerződés nem ütközik jogszabályba.

hvg.hu: Miként vezették le a Kúrián, hogy az adóst terhelő kockázat – ami a törlesztőrészleteket egekbe emelkedésekor be is következett – nem ütközik jó erkölcsbe?

W. Gy.: Az érvénytelenségi okoknak a szerződés megkötésekor kell fennállniuk. Az utóbb bekövetkezett változások – márpedig itt elsősorban az árfolyamváltozás miatt van probléma – az érvénytelenség körében nem értékelhetők. Ugyanis, amikor valaki azt mondja, hogy ezek a szerződések jó erkölcsbe ütköznek, akkor arra gondol, hogy most ütköznek bele, mert így eltolódtak a szerződéses terhek. Lehet azt mondani, hogy köznapi szóhasználatban erkölcstelen, de a jog fogalmai szerint a szerződés megkötésekor kellett volna jó erkölcsbe ütközniük.

hvg.hu: Mit jelent a jog fogalmai szerint a jó erkölcsbe ütközés?

W. Gy.: Ebben több évtizedes tapasztalata van a bíróságoknak, hiszen már a régi magánjogunk is ismerte ezt a fogalmat. A jó erkölcsbe ütközés azt jelenti, hogy a szerződés kikötései a szerződés megkötésének időpontjában a társadalmi értékítélet szerint elítélendőek. Kérdem én, 2001 és 2008 között – amikor ezeket a szerződéseket megkötötték – ki ítélte el ezeket a szerződéseket? Akik felvették, nagyon örültek neki, úgyszintén a bankok, hogy hitelezhettek, illetve a politika is örült neki, hogy fejlődik a gazdaság. Ugyanezért nem lehet uzsorás szerződésnek sem tekinteni ezeket: a jog azt tekinti uzsorának, ha valaki a másik ember gazdaságilag szorult helyzetét a saját előnyszerzésére használja ki, de a hitelt felvevők a szerződéskötéskor nem voltak szorult helyzetben. Ráadásul azért sem beszélhetünk uzsoráról, mert a bankok általános szerződési feltételek alkalmaztak, nem az adott állampolgárra írták a feltételeket. Azt egyetlen alsóbb fokú bíróság sem mondta ki soha, hogy a szerződések jó erkölcsbe ütköztek volna, vagy uzsorás szerződések lennének. Ezt azért kellett rögzíteni a jogegységi határozatban, hogy megkönnyítsük a bírák indokolását, ha erre vonatkozó keresetlevél kerül eléjük.

hvg.hu: Lehet, hogy akkoriban mindenki örült ennek a banki terméknek, de attól függetlenül, hogy az árfolyambomba csak 2008-ban robbant, a bank már a szerződés megkötésékor minden kockázatot az adósra terhelt.

D. P.: Ki gondolta a szerződés megkötésekor, hogy ez a kockázat be fog következni, és ilyen mértékű lesz?

Darák Péter: "Ebből az következett, hogy az árfolyam változásait az adósnak kell viselnie"
©

hvg.hu: A bankok viszont úgy állították össze ezeket a szerződéseket, hogy a módosítási jogot csakis maguknak tartották fenn.

D. P.: Amikor a bírónak egy érvénytelenségi kérelemről kell a döntenie, akkor nem azt vizsgálja, hogy szerencsés vagy kevésbé szerencsés volt-e egy konstrukció. Ahogy a kollégiumvezető úr az imént megállapította, az érvénytelenség jogintézményének megvan a szerződéskori pillanathoz való kötöttsége. A Kúria 39 fős jogegységi tanácsa arra a többségi álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés megkötésekor a kedvező kamatmértékért cserében kikötött árfolyamkockázat nem ütközött jogszabályba.

hvg.hu: A határozat úgy fogalmaz, hogy önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jó erkölcsbe. Elképzelhető, hogy a bíróságok találnak olyan új szempontokat, amelyek alapján mégis megállapítják a jó erkölcsbe ütközést?

D. P.: Én arról tudok beszélni, hogy a jogegységi határozat miről szól. Az pedig leszögezi, hogy ebből az okból nem jogszabálysértő. Ebből következhet persze az is, hogy más okból kifolyólag akár lehet jogszabálysértő.

hvg.hu: Tavaly a polgári jogi kollégium megfogalmazott egy véleményt, mely szerint a bankok betartottak ugyan minden jogszabályt, de a kikötések egyoldalúsága alapján akár tisztességtelenek is lehettek ezek a szerződések.

W. Gy.: A 2/2012. PK számú vélemény az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozott. A mostani határozat magáról a szerződéses konstrukcióról beszél. Azt most nem mondtuk ki, hogy ez nem tisztességtelen, mert ezt még vizsgálja az Európai Unió Bírósága. De engedjék meg, hogy visszatérjék még az árfolyamkockázatra, amiről tájékoztattak a szerződéskötéskor a kockázatfeltáró nyilatkozatok. Az ügyfelek olyan dokumentumot írtak alá, ami tartalmazta: „a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet”. Az benne van a jogegységi határozatunkban is, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás pontos mértékére. Annak idején lehetetlen volt megjósolni, hogy milyen mértékben erősödik/gyengül a forint. Idén júniusban leírta nekünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – most azt megerősítette a Nemzeti Bank is –, hogy akkoriban a konvergenciavárakozások miatt a forint erősödésére számítottak, hiszen ki volt tűzve már az euróövezethez való csatlakozás dátuma is.

"Ilyen szituáció korábban soha nem merült fel."
©

Ilyen szituáció – ahol az árfolyamváltozás utólag ennyire eltolta a szerződéses terheket – korábban soha nem merült fel. Korábban a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek úgy néztek ki, hogy valaki kölcsönadott 2 millió forintot, majd azzal szembesült, hogy nem kapja vissza, ezért bíróságra ment. Ilyenkor egyszerű volt az ítélkezés: a bíróság kimondta, hogy vissza kell adni a kölcsönt, és meg kell fizetni a megfelelő kamatot. Ilyen problematika, mint most, korábban nem volt, utoljára az 1920-as években volt kúriai gyakorlat ilyen témában.

hvg.hu: Összesen hány per van folyamatban?

W. Gy.: Közel 1500.

hvg.hu: Mit tapasztalnak, mennyi idő alatt zárul le egy ilyen per a bíróságon?

D. P.: Pontosan nem lehet megmondani, és nem lehet átlagot vonni. Ha 20-25 jogcímen támadják a szerződéseket, akkor egy bírónak mind a 20-25 jogcímet végig kell vennie, végig kell bizonyítania. Ha valaki egy jogcímre hivatkozik, akkor nagyon gyorsan elbírálható - akár egy tárgyalás alatt.

hvg.hu: Ha csak a bíróságon múlik ennek a társadalmi jelenségnek a kezelése, akkor évekig folyhatnak még ezek a perek?

D. P.: Valószínűleg igen.

hvg.hu: Hogyan születik egy ilyen jogegységi határozat? Átnézték az összes devizahiteles per anyagát, a bírósághoz érkezett keresetleveleket, kifogásokat?

D. P.: A devizaszerződéses ügyekben kevés jogerős ítélet született még. 130 ítéletet kaptunk az alsó fokú bíróságoktól novemberben, amikor a kollégiumvezető úr megkereste őket. Ezeket tekintette át a Kúria.

hvg.hu: Mi van, ha az eddig lezárt perek nem érintették a szerződések összes problémás részét, és azzal, hogy a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, a Kúria elébe ment a problémáknak, kötelező erejénél fogva megkötötte a bírók kezét?

D. P.: A Kúria olyat nem mondott, hogy általában a szerződések nem semmisek. Hanem azt állapította meg, hogy abból az okból nem lehet semmis a szerződés, hogy az árfolyamkockázat az adósnál keletkezik. Számtalan más okból érvénytelen lehet, és számtalan konkrét szerződésnél ezernyi ok merülhet fel, amiért az érvénytelenség még megállapítható.

©

Mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy súlyos és tömeges jelenségről van szó. Ez a gazdasági és társadalmi probléma nem tegnap kezdődött, de az utóbbi időben jutott el a bíróságokra, az utóbbi években transzformálódott jogi dilemmává. A Kúria a probléma súlyánál fogva a kezdettől fogva figyelemmel kíséri a pereket, ugyanis láttuk, hogy a szerződések volumene nagyon nagy számú pert indukálhat. Azért született a kollégiumvezető által aláírt adatkérő levél, hogy legyünk tisztában azzal, mi történik a devizahiteles perekben. De már korábban is igyekeztünk minél több segítséget megadni az alsóbb bíróságoknak: így 2010-ben a polgári kollégium véleményben foglalkozott az érvénytelenség jogkövetkezményeivel, 2012-ben az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességéről/tisztességtelenségről született PK-vélemény. Önök is említették a nyári Kúria-döntést. A december 16-i jogegységi határozat nem zárt le minden kérdést. További adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria.

hvg.hu: Az egyoldalú szerződésmódosítás izgatja a leginkább a devizahiteleseket. Mikor várható ebben kúriai döntés?

D. P.: Miután az Európai Unió Bíróság a tavaly januárban feltett kérdésünket márciusban fogja megválaszolni, a jogegységi ülést ezt követően fogjuk összehívni.

hvg.hu: Miért volt szükség arra, hogy az EU Bíróságához forduljanak?

D. P.: Ezt eldöntheti a végzés elolvasásával, vagy azt a tanácselnök asszonyt kell megkérdezni, aki az EU Bíróságához fordult. A Kúriának, mint végsőfokú bíróságnak kötelessége a luxembourgi bírósághoz fordulnia, ha kétsége merül föl egy uniós jogszabály tartalmát illetően. Az eljáró tanács nagy valószínűséggel ennek a feltételnek a meglétét észlelte, és ezért függesztette fel az eljárását. Hozzá kell tennem, hogy a Kúria gyorsított eljárást kért Luxembourgtól, a kérésünket nem teljesítették, ezért állhatott elő az a helyzet, hogy csak jövő márciusban várható döntés.

hvg.hu: Volt önökön nyomás, hogy minél hamarabb készítsék el a jogegységi határozatot?

D. P.: Ha a Kúria észleli, hogy egy pertípusban van olyan kérdés, amiben segítheti az alsó fokú bírókat, akkor a Kúria dönt. Éppen ezért a jogegységi határozat legnagyobb hozadéka, hogy azon bírók számára, akik azzal küzdenek, hogy 20-25 pontban megfogalmazott keresetlevelek alapján kell állást foglalniuk egy-egy ügyben, most néhány kérdésben könnyebb az ügy lezárása. Hiszen nem kell végigkondulniuk az ítélet indoklásában mindent, néhány kérdéskörben mondhatják azt, hogy a Kúria 6/2013-as PJE határozata – ami rájuk nézve kötelező – erre és erre a konklúzióra jutott.

W. Gy.: Ezek a keresetlevelek a magyar polgári törvénykönyvben található összes érvénytelenségi okot fölsorolják. A bírók minden egyes ügyben hosszan, oldalakon keresztül cáfolták ezeket az okokat. Ezentúl elég lesz azt az egy mondatot leírni, hogy a Kúria ezt kötelező erővel eldöntötte.

hvg.hu: Tavaly hónapokig dolgozott a Kúria a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos probléma véleményezésén. Most három hét alatt összeállították a jogegységi határozatot – azután, hogy az igazságügyi miniszterrel is konzultáltak.

W. Gy.: Nagyon egyszerű erre a válasz: nem most találkoztunk először a problémával. Mint önök is említették, a Kúria már többször foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A három hét a jogegységi indítvány megtételétől a határozat meghozataláig telt el, de előtte is zajlott a munka. November 4-én kértem be 15-i határidővel az ítéleteket. Az ítéletek folyamatosan érkeztek, és folyamatosan elemeztük azokat. Amikor november 21-én a Szegedi Ítélőtáblán ülést tartottunk, már kész volt ez az elemzés. A szegedi ülésen lefolytatott vita eredményeként született meg a döntés, hogy valóban szükség van jogegységi határozat meghozatalára.

hvg.hu: A Kúria júliusban egy konkrét ügyben érvényessé nyilvánított egy szerződést, és a felek között elszámolásra elrendelte az eljárás folytatását. Hogyan lehetséges, hogy az elsőfokú bíróság nemrég ismét kimondta a szerződés semmisségét?

W. Gy.: Abban az ügyben a Kúria kimondta, hogy a szerződés érvénytelen, kiküszöbölte az érvénytelenségi okot, majd a szerződést érvényessé nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy az árfolyamrésnél az időközbeni módosulás kiesett, és maradt az eredeti, a szerződéskori egy százalékos árfolyamrés. Ennek fényében kellett volna átszámolni a feleknek a teljesítéseit. A felperes azonban a folytatódó eljárásban módosította a keresetét, és azt mondta, nem kér elszámolást, csak megállapításra tartotta fenn a keresetét. Ezt követően mondta azt az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés érvénytelen, holott ezt a kérdést a Kúria már eldöntötte.

"most néhány kérdésben könnyebb az ügy lezárása"
©

hvg.hu: Megteheti ezt a Kúria döntése után egy alsóbb fokú bíróság?

W. Gy.: Nem.

hvg.hu: Szabálytalanul járt el a bíró?

W. Gy.: Ezért van a jogorvoslat lehetősége: ez egy elsőfokú, nem jogerős döntés volt.

hvg.hu: Megtörténhet-e, hogy ugyanígy figyelmen kívül hagyják a mostani jogegységi határozatot?

D. P.: Mondjon egy olyan példát az elmúlt 23 évben, amikor egy jogegységi határozatot szándékosan figyelmen kívül hagytak, vagy ellentétesen jártak el.

hvg.hu: Volt ilyen?

D. P.: Nem szokott előfordulni. A jogegységi döntésnek a formális kötelező erejétől eltekintve is tekintélye van.

hvg.hu: A hétfői közleményükben jelezték, hogy a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy társadalmi mértékű változások következményeit orvosolja. Arra is utaltak, hogy a jogalkotónak – azaz a kormánynak, a parlamentnek – vannak még eszközei. Melyek lehetnek ezek?

D. P.: A jogegységi határozat hetes pontját az olvasók előszeretettel interpretálják úgy, ahogyan ön is megtette. A hetes pont azonban nem erről szól, hanem arról, hogy pontosan megállapítjuk, hogy mire alkalmas a bírói szerződésmódosítás eszköze. Ennek lényege az, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében a bíróság a felek helyzetét, lényeges jogi érdekeit feltárva, a körülményváltozásoknak megfelelően módosítja a szerződést. Azonban, ha ilyen egyéni szerződésmódosítások tömegével történnek a bíróságokon, akkor ezt nyilvánvalóan mindig csak az adott perben szereplő szerződő felek konkrét körülményeinek a vizsgálata alapján, ehhez igazodva történhet.

"Labdadobálásról szó sincs"
©

Tehát ha ezekben a perekben az árfolyamváltozás folytán előállt helyzetet valamilyen módon rendezni kell, akkor rendkívül megnehezedik az egységes elbírálás biztosítása. Ezért van kedvezőbb helyzetben a jogalkotó, akit a Ptk. 226. szakasza felhatalmaz arra, hogy kivételes esetben akár jogszabállyal a szerződést hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez. Tulajdonképpen a hetes pont erre mutat rá, és nem tesz semmilyen javaslatot, mert a Kúriának nem feladata, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen. A Kúria szívesen és készségesen ad szakmai véleményt már kialakult törvényjavaslatokról, ennél tovább nem léphet.

hvg.hu: Jogi értelemben milyen lehetőséget biztosít a Ptk. a jogalkotónak?

W. Gy.: Annyit mond, hogy jogszabály már megkötött szerződések tartalmát kivételesen érintheti, megváltoztathatja. Ez azt jelenti, hogy már megkötött szerződésnek meg lehet változtatni a feltételeit, de persze nem a szerződés megkötésére visszamenőleg, hanem csak a jogszabály meghozatalától. Például a végtörlesztésről vagy az árfolyamgátról szóló törvények ezen a paragrafuson alapultak. Azokban az esetekben a jogalkotó mérlegelt: azt mondta, hogy csak a lakáshitelesekre vonatkozhat a változás, azokra nem, akik fogyasztási kölcsönt vettek fel. Tehát, ha a jogalkotó így mérlegelt, akkor egy bíró egy eseti ügyben nem mondhatja azt, hogy fogyasztási kölcsönnél is megváltoztatja a szerződés feltételeit. A legmagasabb szintű mérlegelés a jogalkotót illeti meg.

hvg.hu: A jogegységi határozatot ezért is értékelték többen úgy a napokban, hogy visszadobták a labdát a kormánynak.

D. P.: Labdadobálásról szó sincs.

hvg.hu: Akkor fogalmazzunk úgy, hogy a döntést visszautalták...

D. P.: Nem utaltunk vissza semmilyen döntést, elmondtuk a jogegységi határozat hetes pontjában, hogy mire alkalmas a bírói szerződésmódosítás, és mire nem. A jogegységi határozat egyedüli célja, hogy segítse a bíróságok működését. Ez tette szükségessé a jogegységi határozat meghozatalát, és nem más.

hvg.hu: Látva a társadalmi feszültségeket devizahitel-ügyben a jogegységi döntés után érték-e önöket vagy más bírókat inzultusok?

D. P.: Nem tapasztaltunk ilyet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Devizahitelesek: van, amiről nem döntött a Kúria

Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel.

hvg.hu Gazdaság

Döntött a Kúria: nem segítenek a devizahiteleseken

A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. A Kúria szerint a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés.

ENSZ-főtitkár: Újjáéledtek a neonáci csoportok

ENSZ-főtitkár: Újjáéledtek a neonáci csoportok

Szőke Abigélt beválogatták a tíz legígéretesebb európai filmes közé

Szőke Abigélt beválogatták a tíz legígéretesebb európai filmes közé

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

Kobe Bryant nemierőszak-ügyéről posztolt, felfüggesztették a Washington Post újságíróját

Kobe Bryant nemierőszak-ügyéről posztolt, felfüggesztették a Washington Post újságíróját

Törvényt módosítanak, hogy Győr új fideszes polgármestere kardiológus is maradhasson

Törvényt módosítanak, hogy Győr új fideszes polgármestere kardiológus is maradhasson

A kormány hat magyarról tud, akik a koronavírussal fertőzött kínai tartományban ragadtak

A kormány hat magyarról tud, akik a koronavírussal fertőzött kínai tartományban ragadtak