#diagnózis

Egy új módszerrel korán fel lehetne ismerni a Parkinson-kórt

Akik a gyógyíthatatlan degeneratív idegrendszeri betegségben szenvednek, azoknak a vérében jelentősen alacsonyabb a koffein koncentrációja, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a kór. Ez akkor is így van, ha a betegek ugyanannyi koffeint fogyasztanak – állapították meg a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.




„Akkor is meghal, ha nem kell ennyit várni a kezelésre?”

Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.


„Mi van, ha a dugó hónapokig tart?”

Hónapokat késhet a kezelés megkezdése a diagnosztikai vizsgálatok (CT, MR, MRI) elhúzódása miatt. A várakozás idején gyakorlatilag megáll az élet: a helyzet nemcsak idegőrlő, de még az állapotban is komoly romlás állhat be. Mi történik, ha a beteg az államilag finanszírozott betegutat választja, és mi van akkor, ha ezeket megkerüli? Nagyvizit című sorozatunk ezt a témát boncolgatja. Az első részben bemutatjuk, mi van akkor, ha szeretnénk megtudni, mi bajunk van.


Hálapénz és várólista – hogyan lehet mindez a múlté?

Évtizedek óta nem sikerült értékelhető eredményre jutni az egészségügyi ellátásban egyébként ugyancsak évtizedek óta jelen lévő – és logikusan meg sem kerülhető – magánfinanszírozás "rendszerbe állításával". Mostanra azonban egyértelmű lett, hogy a hivatalosan továbbra is egybiztosítós modellben a magánpénzek nélkülözhetetlenek, sőt belépésükkel meg lehetne fékezni a csúszópénzek jelenleg teljességgel ellenőrizhetetlen áramlását is, amivel ugyancsak évtizedek óta nem tud mit kezdeni az állami ellátási rendszer.





Percek alatt kiderülhet, autista-e a gyerek

Egy új, online módszer segítségével az autizmus kisgyerekeken történő diagnosztizálásának időtartama nagymértékben lerövidülhet, ami a kezelés korábbi megkezdését eredményezheti.



Autizmus: új diagnózisra lehet szükség

Az autista gyerekek esetében nem ritka, hogy egyéb nehézségek – például tanulási zavarok vagy depresszió – is nehezítik a mindennapjaikat, ám egy nemrég megjelent tanulmányból kiderül, hogy a kor előrehaladtával ezek a kísérő problémák eltérő módon hathatnak, és megeshet, hogy idővel új diagnózis felállítására van szükség.


Sok a téves mammográfiás diagnózis

Egy 10 éves periódus alatt az éves mellrákszűrésben mammográfiás vizsgálatot végeztető amerikai nők 60 százalékát legalább egyszer tévesen hívták vissza kontrollra álpozitív eredmény miatt.



Hogyan mondja el orvosának, hogy gond van a szexszel?

A praktizáló orvosok zöme soha nem tanult orvosi kommunikációt, s bár ma már minden egyetemen kötelező tantárgy, még mindig túl sokan vannak, akik nem is hallottak arról, hogy ez tanulható. Pedig kutatások bizonyítják, hogy a jó orvos-beteg kapcsolat, az őszinte párbeszéd gyakran a leghatékonyabb terápiánál is eredményesebb. Konferencián jártunk, ahol a szavak gyógyító erejéről folyt a diskurzus.


Lemondás egy életen át. Képes lenne rá?

Csak a drága és egy életen át tartó diéta segíthet azokon, akiknél lisztérzékenységet diagnosztizálnak. És az még a szerencsés esetek közé tartozik, ha egyáltalán kiderül a betegség: tízből csak két betegnél állítják fel a diagnózist. Az állapotnak nincsenek jellemző tünetei, ez nehezíti leginkább a felsimerést. Május 19. a lisztérzékenység világnapja volt.



Autizmusra utaló jelek

Minden századik ember érintett, ami azt jelenti, hogy ma Magyarországon körülbelül százezer autizmussal élő honfitársunk van. A szám mellbevágó, különösen, ha még azt is hozzátesszük, hogy a szakemberek szerint létszámában a leggyorsabban növekvő fogyatékossági csoportról van szó.