Ha hiszünk abban, hogy a világunkban szűkösek az erőforrások, legyen az idő, pénz vagy lehetőség, akkor többek között emiatt tulajdonítunk túlságosan nagy jelentőséget mindannak, amit elveszíthetünk. Ez pedig arra sarkall, hogy vállaljunk még többet is, mint kellene.
A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéseik meghozásakor – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Közép-európai Egyetem (CEU) tudósainak közös kutatásából, amelynek eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóirata közölte.
Lehúzhatják a rolót a mórahalmi egészségházban, nincs elég pénz a kistérséget ellátó egészségház fenntartására, műszerezésére. Két héten belül a helyi testület dönthet a bezárásról.
Vannak már cégek vezető pozícióiban is, de ha nem menedzserek, akkor is a munkaerőpiac meghatározó szereplői az Y generáció tagjai, akik motivációikkal, terveikkel, igényeikkel alakítják a cégkultúrát. Három különböző történettel mutatjuk meg, mi a közös bennük, és milyen változatos utakra vihetnek az eltérő indíttatások.
Hogyan győzhetjük meg tárgyalópartnerünket? Megérzésekre vagy adatelemzésre építsük döntéseinket? Mi jellemzi a szorongó vezetők kockázatvállalását, és mi az érzelmek szerepe a döntésekben? Cikkünkben döntéshozatatalt vizsgáló kutatások és megállapítások közül szemlézünk néhányat.
Négy jól körülhatárolható viselkedéstípust mutatunk be arra fókuszálva, miként viselkednek az adott karakterek döntési helyzetekben, hogyan érdemes velük bánni, és szükség esetén milyen eszközökkel tudjuk őket sarokba szorítani.
Ha szívesen bízza a sorsra egy-egy kérdés eldöntését, emellett még iPhone-ja is van, akkor érdemes letöltenie az alábbi, most éppen ingyenes appot.
Egy pszichológiai kutatás során felmérték, hogy melyek azok a döntések, amelyeket az emberek életük során a legtöbbször és a leginkább megbánnak. Nem született túl meglepő végeredmény.
Az idegtudomány szerint a szabad akarat, ahogyan arra a mindennapokban gondolunk, nem létezik. Cselekvéseinket az agyunk irányítja, döntéseinket gyakran nem tudatosuló folyamatok határozzák meg.
Svéd kutatók azonosították a hormont, amely az éhség során keletkezik, és azt is feltérképezték, ez miként hat a realitásérzékünkre és a döntéseinkre.
Erre még alszom egyet - szoktuk mondani néhány olyan döntés előtt, amelyet vagy fontossága vagy sok aspektusa miatt alaposan meg kell fontolnunk. Egy kutatás szerint viszont ezzel csak az időnket vesztegetjük.
Egy új amerikai kutatásból kiderül, hogy éhesen sokkal jobb döntéseket hozunk, mint mondjuk étkezés után.
Már akár a jövő héten dönthet az első adósmentő törvényről az Alkotmánybíróság. A jegybankban eközben készülnek az elszámolás legapróbb részleteit is szabályozó rendeletek, hogy november elején megjelenhessenek.
Az MSZP Országos Pedagógus Tagozata felszólítja a kormányt, hogy vizsgálja felül az oktatással kapcsolatos elveit és döntéseit.
Egy amerikai viselkedéskutatókból álló tudományos kutatás szerint mindenki jól jár, ha egyes döntéseit hasonló ízlésű barátaink hozzák meg helyettünk.
Tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, ám az lehet, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Rengeteg pénz sorsa dőlt el, a bankok milliárdokat bukhatnak. Az árfolyamrés során egyértelmű a megállapítás, ám a másik két pontnál a több százezer devizahiteles szerződést egyenként kellene megvizsgálni. A Kúria tájékoztatása szerint mindeközben a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy nem olvasta el a szerződést.
Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni – mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága. Az NGM tárgyalna az Európai Bizottsággal, és mindet elkövet, hogy a "pálinkafőzés hagyományai" tovább élhessenek.
Hétfőn ismét tárgyalja a kormány devizahiteles indítványát az Alkotmánybíróság (Ab), az ügy folyamatosan a testület napirendjén van, és rövidesen megszülethet a döntés - mondta Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére.
Augusztusban a tekintélyes Science tudományos magazin egy tanulmányban bemutatta, hogy maga a szegénység korlátozza azon lehetőségünket, hogy pénzügyi döntéseket hozzunk, megválasszuk az iskolát, és egyáltalán, az egész életünket meghatározó elhatározásokra jussunk. A szegénység kikerülhetetlenségének érzése egyeseket teljesen megfoszt attól, hogy hosszabb időre tervezzenek, mivel azon célok hihetetlenül valószínűtlennek tűnnek, és a rövid távú célok mindent felülírnak. A szegénység pszichológiája talán pont azoknak a legirracionálisabb, akik nincsenek olyan helyzetben, így elképzelhető, hogy pont az az igazán racionális, amit a szegények tesznek.
