Novák Katalin edzőgépet mutatott be egy szegedi fesztiválon
A családi vállalkozásuk képviseletében edzett egyet az első szegedi EgészségFeszten.
#edzés
Nem számít a sok edzés és a napi tízezer lépés? Egy kutatás átírhatja, amit a fogyásról gondoltunk
Ha a fogyás a cél, hajlamosak vagyunk egyszerű képletként gondolni rá: minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el. De mi van akkor, ha a szervezetünk nem egészen így működik? Egy új kutatás szerint érdemes lehet újragondolni, hogyan beszélünk az edzés, az energiafelhasználás és a testsúly kapcsolatáról.
Naturál vagy szteroid? Brad Pitt, Stallone és a hollywoodi álomtestek nyomában
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
Mi történik délután az edzésen? – ami a Gyermekvédelmi Diagnózisból kimaradt
A minap kiadott Gyermekvédelmi Diagnózis fontos látleletet ad a rendszerről, de alig látszik benne az a közeg, ahol több tízezer gyerek tölti mindennapjai jelentős részét felnőttek irányítása alatt – és amelyről még mindig meglepően keveset beszélünk gyermekvédelmi színtérként: a versenysport. Kenyeres András sportmentáltréner írása.
Odüsszeusz, Thor és az 5 százalékos testzsír: mit tanulhatunk a sztárok edzésterveiből?
Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.
Erő és mozgékonyság 50 felett: miért kulcsfontosságú a fehérje az aktív mindennapokhoz?
Az aktív életmód egyik alapköve a megfelelő fehérjebevitel. Az életkor előrehaladtával a szervezet nagyobb odafigyelést igényel: az izmok megőrzése, az erőnlét fenntartása és a gyorsabb regeneráció érdekében fontos, hogy naponta elegendő, jó minőségű fehérjét fogyasszunk. Szerencsére ehhez a mozgás és a táplálkozás terén sincsenek bonyolult megoldások: edzőterem, de különleges étrend sem szükséges. Szakértőket kérdeztünk, mire érdemes figyelni.
Kipróbálták, működik embereken a tornatabletta, de nem a lustáknak szánják
Tornatablettaként is emlegetik azt a gyógyszert, amelyik utánozza a testmozgás egyik hatását. Az orvosságot azonban nem a lusták számára fejlesztették, hanem azoknak, akik anyagcsere-problémáik miatt keresnek olyan megoldást, ami segíthet az egészséges testsúly fenntartásában. A napokban lezárultak az első sikeres humán vizsgálatok.
Lábon kihordott öregedés: mi múlik az izmainkon időskorban?
Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?
Életveszélyes anafilaxiás sokkot válthat ki az edzés – mi állhat a titokzatos kór hátterében?
Nem csupán jópofa fordulat, hogy valaki „allergiás” az edzésre, a testmozgás ritkán ugyan, de valóban kiválthat életveszélyes anafilaxiás sokkot. A jelenséget néhány évtizede ismerik, ám azóta sem egyértelmű, kiknél, milyen tényezők hatására alakul ki. Jó hír viszont, hogy tudatos életmóddal minimalizálható a kockázat.
Sokan átverik magukat a napi mozgásukkal
Az, hogy a rendszeres aktivitást a mindennapjaink részévé tegyük, létkérdés, mert az, hogy mobilisak és egészségesek legyünk, minden életkorban fontos. Nincs egyetlen tökéletes mozgásforma vagy sport sem, sőt, rendszerint egyénenként változik, kinek mi válik be, és mit csinál szívesen, rendszeresen és következetesen. Arról, hogy ezt hogyan tudjuk elérni, Góg Anikó személyi edzővel beszélgettünk, aki összeállította a SPAR a Nestlé közös, „Fussunk neki együtt” kampányának edzéstervét.
A felülések kora lejárt? Évtizedekig ezt hittük a kockahas titkának, a tudomány mást mond
Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.
Helstáb Martin válaszol a kétkedőknek: „A biológiai kor nem a kinézetről szól”
A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.
Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?
A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.
A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?
Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?
Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán
Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.
Sokan félnek tőle, pedig 50 felett épp a súlyzós edzés lehet az egyik legfontosabb mozgásforma
Sokan azt hiszik, 50 felett már a séta és a nyújtás a legtöbb, amit tehetnek a testükért – pedig a súlyzós edzés pont ebben az életszakaszban válik igazán nélkülözhetetlenné. A rendszeres erősítés nemcsak az izmokat védi, hanem közvetlenül befolyásolja, mennyire maradunk stabilak, energikusak és önállóak évtizedekkel később is. Robotka Patrik humánkineziológus és Németh Olga okleveles táplálkozástudományi szakember, dietetikus konkrét, azonnal alkalmazható tanácsokkal segít eligazodni: mennyit, mit és hogyan érdemes mozogni, mit együnk hozzá, és mire figyeljünk a pihenés terén. A recept talán meglepően egyszerű – csak el kell kezdeni.
A vb-döntő előtt nem tudtak edzeni a spanyolok
A címvédő argentinok gyakorlását meg lehetett tartani, igaz, 45 perces csúszással.
Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere
Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.
Az okosórák sötét titkai: egyszerre tehetik tönkre az alvást és a sportot
Ez nem riogatás, a kutatások megdöbbentő hiányosságokat és félreértéseket mutatnak. A méregdrága kütyüknek van értelmük, de nem biztos hogy az, amiért megvetted. Utánanéztünk a gyanús adatoknak.
Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?
A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.