Valóban nem javasolt heti háromnál többet edzeni 40 felett? Miért lesz idővel egyre nehezebb az edzés, és mire érdemes figyelni? Mi idézi elő az idősebbek tipikus sérüléseit, és hogyan kerülhetik el ezeket? Palka Gergely ortopéd-traumatológussal jártunk utána.
A legfrissebb kutatások szerint haszna is lehet az indulatból jövő szavaknak: a fájdalomcsillapító hatás mellett az erőnlétet is javíthatja, ha ilyeneket ismételget.
Az egyik legtöbbet kutatott táplálékkiegészítőről azt tartják, hogy nemcsak az izomnövekedést segíti és a mentális egészséget támogatja, de még a betegségek leküzdésében is hasznos lehet. De valóban csodaszer a kreatin? Mennyire biztonságos a szedése? Lehetnek mellékhatásai? Igaz-e, hogy a nők és a vegánok többet profitálhatnak a szedéséből?
A férfiak hormonális változása lassú, évtizedeken át zajló folyamat. Nem egyik napról a másikra történik, de 40–50 körül már érezhetőek a tünetei, amelyeket sokan az öregedés jeleinek tekintenek. Németh Sándorral, a BioTechUSA szakértőjével és Kiss Jenő, profi testépítővel és személyi edzővel beszélgettünk arról, hogy mire érdemes egy 40 feletti férfinak figyelnie ebben az életszakaszban.
A kerékpározás testi-lelki előnyeinek új perspektíváját villantja föl az a kutatási irány, amely a biciklit mint párterápiás és szexuálpszichológiai eszközt vizsgálja. Az edzett test mellett a közös élmények és a kommunikáció is segít a szexuális egészség megtartásában és a kapcsolatok javításában. Míg a nőknél még a titokzatos biciklizés közbeni orgazmusról is bőven vannak adatok, addig a férfiaknál lehetnek ártalmas mellékhatásai is a rendszeres kerekezésnek.
Gyors fogyást, kockahasat, jobb egészséget ígérnek azokban az AI generálta videókban, amelyekben újabban tajcsizásra biztatják az embereket. De vajon mennyi igaz ebből? És mi az, amire tényleg jó a tajcsi?
Aki valaha is diétázott, biztosan hallotta már a „cheat day” vagy „cheat meal” kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban ez azt jelenti, hogy valaki megszakítja a diétát egy szelet tortával, pizzával vagy fagyival – és ezt egyfajta jutalomként, vagy éppen „csalásként” értelmezi. A megközelítés azonban legalább annyira problémás, mint amennyire elterjedt.
Magyarországon még kevéssé tudatosult, hogy az edzés akkor igazán hatékony, ha a tréning – a rombolás – időszakait a tudatos regeneráció – az építkezés – fázisaival váltogatjuk. Az úgynevezett biohacking, azaz teljesítményfokozó módszerek első látásra hajmeresztőnek tűnnek, pedig csaknem olyan fontosak egy sportoló életében, mint a táplálkozás vagy a pihenés – mondja Zátrok Zsolt orvos, orvostechnológiai tanácsadó. De kinek érdemes kipróbálnia a légzőmaszkot, a hőterheléses edzést vagy az intermittáló, pneumatikus kompressziót, és mit várhatunk ezektől?
A kívülről bevitt tesztoszteron fogamzásgátló hatású, tehát ha valaki pótlásra szorul, számolnia kell azzal, hogy a nemzőképessége akár meg is szűnik a kezelés során. Eközben az edzőtermi macsókultúrában még mindig sokan élnek anabolikus szteroidokkal, aminek számos káros hatása van, többek között teljesen kikapcsolja a hereműködést. Mikor beszélünk valóban alacsony tesztoszteronszintről, mik a tünetei, hogyan függ ez össze a férfiklimaxnak nevezett jelenséggel? Van-e érdemi hatásuk a természetes tesztoszteronfokozóként reklámozott termékeknek? Kopa Zsoltot, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetőjét kérdeztük.
Hiúság, konkurencia, a visszafiatalodás vágya – sokan emiatt kezdenek edzeni a negyvenes éveikben vagy akár még idősebb korban. Hogyan kezdjen neki az edzésnek, aki már nem fiatal, de kezdő? Miért érdemes amatőr sportolóként szakemberhez fordulni? Mennyit számít a tesztoszteron? Szednek-e teljesítményfokozót, akiket duzzadó izmokkal a teremben látunk? Hasan Suleiman személyi edzőt, a Gym Suleiman edzőterem alapítóját kérdeztük.
A személyiségvonásokat előszeretettel kötjük össze mindennel, és ez alól a mozgás sem jelent kivételt. Kutatók nemrég arra jutottak, hogy másfajta edzést kedvelnek az extrovertáltak és az introvertáltak, és rámutattak az érzelmi stabilitás-labilitás, illetve a szorongás meghatározó erejére. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb. Miért számít, hogy külső vagy belső motiváció vezérel a sportolásban? Miért lenne fontos, hogy tudatosan eddzenek, akik mentális problémával küzdenek? Kovács Krisztina sportszakpszichológussal beszélgettünk.
Furcsa hóbortnak, néha már önkínzásnak hatnak az élsportban ma már bevett extrém regenerációs módszerek, pedig a valóság az, hogy közel olyan fontos szerepet töltenek be egy sportoló ember életében, mint a táplálkozás vagy a pihenés. Zátrok Zsolt orvossal és orvostechnológiai tanácsadóval olyan technikákról beszélgettünk, amelyek nemcsak az élsportolóknak, de az hobbiatlétáknak is hasznosak lehetnek.
Nők is szedhetik, nem károsítja a szerveidet, és a legalaposabban vizsgált étrend-kiegészítő. Bár az utóbbi években a kollagén került a reflektorfénybe, a kreatin már évtizedek óta stabilan tartja helyét a sporttudomány és a táplálkozáskutatás élvonalában. Az egyik legnépszerűbb vegyület, nem véletlenül, ugyanis számtalan sikeres kutatás bizonyítja hatékonyságát. De mikor, kinek és hogyan érdemes szedni? Németh Sándort, a BioTechUSA termékspecialistáját kérdeztük a részletekről.