Káromkodott már egy ízeset, amikor a kis lábujjával lendületből megtalálta egy asztal vagy az ágy sarkát? Kellemetlen tud lenni, és az is valószínű, hogy nem a kellemetlen volt az első jelző, ami átfutott az agyán. A kettő között azonban fordított összefüggés is lehet, mivel egyes kutatások szerint fájdalomcsillapító hatása lehet pár nyomdafestéket nem tűrő szónak. (De azért a fejfájását inkább ne próbálja káromkodással enyhíteni az irodában.)
Az American Psychologist című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint ráadásul a káromkodás jótékony hatásai túlmutathatnak a fájdalomcsillapításon: a fizikai erőnlétet és az állóképességet is javíthatja.
A tanulmnány társszerzője Richard Stephens, aki amellett, hogy a brit Keele Egyetem pszichológus szakembere, már korábban is foglalkozott a dologgal. Az ihletet az adta a vizsgálódásaihoz, hogy a felesége szülés közben, nos, nem válogatta meg a szavait. Stephensben ekkor fogalmazódott meg, a gondolat, hogy esetleg fájdalomcsillapító hatása is lehet ennek a dolognak. „A káromkodás annyira gyakori reakció a fájdalomra. Csak van valami oka annak, hogy ezt csináljuk” – mondta a szakember a Scientific Americannek a 2009-es tanulmánya publikálása után, melyért 2010-ben megkapta a Nobel-díj paródiájaként funkcionáló Ig Nobel-díjat.
Azóta több hasonló vizsgálatot is végzett a szakember, a legújabb tanulmányában pedig a gátlástalan viselkedést kutatta alaposabban csapatával. „Számos helyzetben az emberek – tudatosan vagy sem – visszafogják magukat attól, hogy a teljes erejüket felhasználják. A káromkodással ledobjuk magnkról a társadalmi korlátokat, és lehetővé tesszük, hogy bizonyos helyzetekben nagyobb erőfeszítéseket tegyünk” – magyarázza Richard Stephens. Szavai szerint a káromkodás egy könnyen hozzáférhető módszer, mely segíti a koncentrációt, a magabiztosságot, valamint a fókuszáltságot is. Összességében, egy kicsit többet hozhat ki magából az ember.
A kutatás részeként két vizsgálatot is végeztek, melyek során arra kérték meg a résztvevőket, hogy válasszanak ki egy olyan káromkodást, amit általában használni szoktak, valamint egy semlegesebb szót, mellyel egy élettelen tárgyat lehet leírni.
Ezután székes fekvőtámaszt kellett végezzenek az alanyok, melynek során leültek, a kezüket pedig a combjuk alá rakták, az ujjaikat befelé fordítva. Így kellett elemelniük a lábaikat a padlóról, kiegyenesített karokkal, a lehető legtovább megtartva a testsúlyukat. Eközben két másodpercenként kellett a káromkodást, vagy a semleges szót ismételgetniük – részletezi az Ars Technika.
Végül egy kérdőívet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyben a feladatvégrehajtás közbeni mentális állapotuk különböző aspektusait értékelhették.
Az eredmények szerint azok, akik káromkodtak, jóval tovább tudták megtartani magukat, mint azok, akik a semleges szavakat skandálták. Ez ráerősít azokra a korábbi, hasonló megállapításokra. Érdekesség, hogy a résztvevők fokozott pszichológiai „flow-élményről” és önbizalomról is beszámoltak, amelyek mind a gátlások csökkenését jelzik.
„Ezen eredmények segítenek megmagyarázni, hogy miért olyan gyakori a káromkodás” – magyarázza Stephens, aki szerint remek „kalória- és gyógyszermentes, olcsó” eszköz lehet ez a teljesítménynövelésre.
A kutatók nem engedik el a témát, és a jövőben azt is megvizsgálnák, hogy a káromkodás milyen hatással van a nyilvános beszédre és a romantikus viselkedésre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
