Egy új tanulmány szerint a vizsgaidőszak olyan stresszt okoz a hallgatóknak, ami a vércukorszint jelentős emelkedésével jár együtt, ezáltal pedig akár még a 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kialakulásához is hozzájárulhat.
A rövidlátás világszerte egyre gyakoribb, és az előrejelzések szerint 2050-re már az emberiség fele érintett lehet. Különösen gyorsan nő az aránya a gyerekek és a fiatalok körében, miközben a miópia nem pusztán annyit jelent, hogy szemüvegre van szükség: nagyobb fokú rövidlátásnál később súlyosabb szembetegségek kockázata is emelkedhet. Dr. Tapasztó Beáta szemészorvossal arról beszélgettünk a Kösz, jól podcast új epizódjában, mi áll a jelenség terjedése mögött, mit lehet már gyerekkorban tenni a megelőzésért, és milyen módszerekkel lassítható a romlás.
Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kirván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.
Korábban a stroke inkább az idősek betegsége volt. Manapság viszont egyre gyakrabban fordul elő az 55 év alattiaknál – erről árulkodnak egy amerikai kutatás adatai. A tudósok egyelőre értetlenkednek, nem tudják, hogy mi állhat a háttérben.
A köznyelvben felfázásnak hívott panasz, orvosi nevén akut hólyaghurut rengeteg nőt érint, mégis rendszeresen ott akadunk el, hogy melyik szakorvos ajtaján kell bekopogni vele.
A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Egy dán tanulmány szerint ki kellene terjeszteni azoknak az embereknek a csoportját, akik fogyás miatt jogosultak a GLP-1 gyógyszerekre.
Kanadai kutatók szerint minél több ultrafeldolgozott élelmiszert eszik valaki, annál nagyobb mértékben sérülhet az agy vérkeringését ellátó érhálózat.
„Az első díjamnak azt tekintem, amikor egy vak ember bejelentette, hogy a kutatásaimnak köszönhetően tárgyakat lát” – mondta a HVG-nek Roska Botond neurobiológus, aki egy új génterápiával elérte, hogy látásukat felnőttkorukban elvesztő emberek ismét felismerhessenek tárgyakat. A tudóst nemrég a látáskutatás legnagyobb elismerésével jutalmazták, kutatócsoportjával most az arcfelismerésen dolgoznak, de a rövidlátás terjedését is megállítanák.
Megoldódott a rejtély, ha minden igaz, véget ér a humorista tortúrája.
Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.
A módszerrel az orvosok gyorsabban dönthetnek arról, szükség van-e antibiotikumra, így a felesleges gyógyszerhasználat is csökkenthető lehet.
A gyulladás életet ment, ha időben jön és időben lecseng, az évek múltával azonban tartós háttérállapottá válhat. Egyre több kutatás szerint nem biztos, hogy maga az öregedés okozza a krónikus gyulladást, és az sem, hogy minden gyulladás káros. Fülöp Tamás öregedéskutatóval eredünk a krónikus gyulladás nyomába.
Nemcsak az számít, milyen meleg az ital, hanem az is, hogy naponta mennyit fogyasztunk belőle – állítja egy új kutatás.
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.
Amikor aranyérről esik szó, szinte automatikusan a székrekedés jut az eszünkbe: az erőlködés és a hosszú percek a vécén. Csakhogy a bélrendszer működése ennél bonyolultabb, és van, akinek pont az ellenkezője okoz gondot.
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
Sokan járunk edzeni, ügyelünk a tudatos táplálkozásra, vitaminokat szedünk, és figyelünk a mentális egyensúlyunkra. Van azonban egy terület a mindennapi egészségmegőrzésben, amire hajlamosak vagyunk pusztán esztétikai kérdésként gondolni, ez pedig nem más, mint a szájápolás. Pedig a szájüregünk nem különálló sziget! A fogak és az íny állapota szoros kapcsolatban áll a szervezetünk egészével – a szív- és érrendszertől kezdve az immunrendszerig. Körüljárjuk, miért alapvető a szájhigiénia a testi egészség szempontjából, eloszlatjuk a legkárosabb tévhiteket, és bemutatjuk, hogyan válhat a fogmosás mindennapos feladatból örömteli rutinná.
A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
A pápa pénteken a kórházban tartott miséjén köszönetet mondott a róla gondoskodó orvosoknak és ápolóknak.
