#egészség





Mindennél jobban akarunk gyereket, nagyon szeretnénk jó szülők lenni, mégis kiégünk benne

Nem a rossz szülő ég ki, éppenhogy az, aki nagyon szeretné jól csinálni – mondja Bogdán Patrik, a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza, a szülői kiégés kutatója. Milyen nevelési stílus jár gyakrabban kiégéssel, a megengedő vagy az autoriter? Miért tűnik úgy, hogy kevésbé érintettek ebben az apák? Miért nagyobb a kiégés veszélye Nyugaton, mint a keleti társadalmakban? Hogyan függ össze a jelenség a szülés utáni depresszióval? Mit okoz a gyereknek, ha kiégett szülő mellett nő fel?




Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről

Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?




Nátha, influenza, Covid – van bármi értelme az immunrendszert erősítő praktikáknak a hideg zuhanytól a gyömbérshotig?

A téli időszakban megugrik a légúti megbetegedések száma, sokan vitaminokkal, kombuchával és egyéb módszerekkel igyekeznek erősíteni az immunrendszerüket. De mi az, ami valóban működik? Melyik vitamint lehet túladagolni, és mi a haszna a hideg-meleg váltózuhanynak? Miért mondják, hogy „túl boldognak sem jó lenni”, ha el akarjuk kerülni a betegségeket? Kádár János immunológus és Rósa Ágnes gyermekorvos segít eligazodni a tények és tévhitek között.


Hova vezet, hogy Orbán Viktor farkasalvással oldja meg a pihenést?

Orbán Viktorról régóta tudni lehet, hogy közel sem alszik annyit, amennyit a szakemberek javasolnak, hétvégén pedig Isztambul felé azt is megosztotta, hogy ehelyett úgynevezett farkasalvással funkcionál. Ez esetében azt jelenti, hogy éjjel mindössze négy órát alszik, amit napközben 5-10 perces gyorsalvásokkal próbál kipótolni. Utánajártunk, mennyire működőképes és hogyan hat az egészségre a miniszterelnök módszere.



„A korral minden sejtünkben egyre több mutáció keletkezik” – hogyan tartsuk féken az öregedést és a daganatos betegségeket?

A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.