Azbesztszennyezés: segítettek az ideiglenes intézkedések Szombathelyen, de még nem sikerült megoldani a helyzetet
Nemény András, a város polgármestere jelezte: minden továbbihoz a kormány döntése szükséges.
#egészség
Kösz, jól: „Nagyon sok mítosz kering a koleszterinről” – hogyan és mikortól csökkentsük, hogy tovább éljünk?
Mikor kezdjünk el őrködni a szív és az érrendszer egészsége fölött? Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, és milyen laborértékekre figyeljünk? Mennyiben befolyásolhatjuk életmóddal a következményeket, ha a családi anamnézis alapján magas a kardiovaszkuláris kockázatunk? Visszafordítható-e a plakk-képződés az erekben? Sári Gyöngyvér kardiológussal beszélgettünk.
Pár gramm van belőle a szervezetünkben, mégis nehéz pótolni
Fáradtság, gyengeség, koncentrációs nehézségek – sokan ismerik ezeket a tüneteket, mégsem gondolnak vashiányra, amely sokszor szinte észrevétlenül alakul ki. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, mégis gyakran rosszul csináljuk. Mutatjuk, hol bukik el a vaspótlás és mit érdemes tenni az igazi eredmény érdekében.
Nem csodaszer, de támogathatja az egészséges öregedést: ezért fogyasszunk polifenolokat
Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül a polifenolok támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
Savlekötő vagy savcsökkentő? Nem mindegy, mivel kezeljük a refluxot
A reflux sokak életét keseríti meg, de nem minden gyomorégés jelent refluxbetegséget, és nem mindegy az sem, mivel próbáljuk enyhíteni a panaszokat. A savlekötők gyorsan semlegesítik a már termelődött gyomorsavat, a savcsökkentők viszont a savtermelést fogják vissza – hosszabb távon pedig mindkét iránynak lehetnek kellemetlen következményei. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel arról beszélgettünk, mikor segíthet az életmódváltás, meddig érdemes öngyógyszerelni, és miért nem jó ötlet tartósan szódabikarbónával kezelni a savas panaszokat.
Milliókat érint a gyógyíthatatlan autoimmun kór, egy úttörő terápia először ért el remissziót a betegeknél
A brit állami egészségügyben először vetettek be genetikailag módosított T-sejteket a hibásan működő B-sejtek ellen. Íme az eredmény.
„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Izgalmas lehetőséget villant fel, ami a 80 éves alzheimeres nővel történt
Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.
Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere
Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.
Még mindig túl sok magyar nő számára félreértett, elbagatellizált és magányosan viselt életszakasz a változókor
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
Még tíz napig nem lesz szülészeti ellátás az Uzsoki utcai kórházban
A kórházban bíznak abban, hogy már korábban is fogadni tudják majd a várandósokat.
Az okosórák sötét titkai: egyszerre tehetik tönkre az alvást és a sportot
Ez nem riogatás, a kutatások megdöbbentő hiányosságokat és félreértéseket mutatnak. A méregdrága kütyüknek van értelmük, de nem biztos hogy az, amiért megvetted. Utánanéztünk a gyanús adatoknak.
Kijött a WHO-jelentés: tovább nőhet a daganatos megbetegedések száma, ez állhat a háttérben
Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint 2050-re mintegy évi 35 millió daganatos megbetegedést regisztrálhatnak világszerte. 2024-ben ez a szám 20,6 millió volt.
Djokovic nem hisz az orvosokban, mégis szinte verhetetlen 39 évesen – hogyan maradnak formában az idősödő élsportolók?
Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?
Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.
Az egészséges öregedés nem lehet a tehetősek kiváltsága – de mit kezd Európa azzal, hogy egyre tovább élünk?
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
Bevált a kísérletekben egy pofonegyszerű módszer, amely kiválthatja a várandósok ultrahangvizsgálatát
Az „ultrahangtapasz” működőképességét bizonyította amerikai tudósok kísérlete, amelyben 62 várandós anya vett részt.
Kikapcsoltak egy fehérjét az emberi sejtekben, ami utána történt, az forradalmat hozhat a fogyókúrában
Izraeli kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, amit ha kikapcsolnak, az nemcsak a gyorsabb zsírégetést segíti elő, de új zsírsejtek is alig tudnak képződni.
Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?
A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.
Minél hidegebb, annál jobb? A hidegterhelés ígéretei és kockázatai
A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.