Robbanásszerűen nő a halláskárosult gyerekek aránya világszerte és Magyarországon is. Hazai szakértők kidolgoztak egy hatlépcsős zajkockázati rendszert, és évek óta sürgetik a törvényi szabályozást is, egyelőre kevés sikerrel.
Bár az összefüggést régóta feltételezik, eddig csak nagyon nehezen lehetett vizsgálni. Egy nemzetközi kutatócsoport most a mesterséges intelligencia segítségével lépett előre az ügyben. Az eredmények hosszú távon segíthetnek a korai beavatkozásban is.
Találtak tizenegy fertőzöttet is, őket kórházban ápolják. Az egyetemen hosszú sorok kígyóznak a patikák előtt, mindenki antibiotikumot akar venni.
Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
Senki sem javasolja, hogy dobjuk el a tablettákat, vagy hagyjuk abba a terápiát. A mozgással azonban jelentősen csillapíthatjuk a tüneteket – derül ki egy friss kutatásból.
Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
A volt brazil elnök állapota súlyos, még egy darabig egészen biztosan kórházban fogják ápolni.
A templomos lovagok nemcsak a modern bankrendszert hozták létre nyolcszáz évvel ezelőtt, de tudtukon kívül lerakták a mediterrán étrend alapjait is. Emellett azt is felismerték, hogy a rendszeres tisztálkodással elkerülhetik a fertőzéseket. Csoda, hogy megégették őket?
40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdeztük Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?
Sebők Éva szerint a lekezelő bánásmód és az egészségügyi ellátás megtagadása nem rendszerhiba, hanem maga a rendszer.
Világszerte mintegy 850 millió ember él valamilyen krónikus vesebetegséggel, miközben a probléma gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodás sok esetben már előrehaladott. A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a vesék védelme elsősorban a megelőzésen, a rendszeres szűrésen, a megfelelő étrenden és az életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik. Erre hívja fel a figyelmet minden évben a vese világnapja, amelyet március második csütörtökén tartanak világszerte.
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.
Az időnk 80-90 százalékát beltérben töltjük, pedig egy kutatás szerint a napvilág az anyagcserét és a cirkadián ritmust is pozitívan befolyásolhatja.
Japán kutatók egy olyan mesterségesintelligencia-modellt építettek, amely fotók alapján képes azonosítani egy ritka, de potenciálisan halálos hormonális betegséget.
