„Mert én tudom a 112-t is” – büszkélkedett a négyéves kisfiú, aki kihívta a mentőket eszméletét vesztett édesanyjához
Az Országos Mentőszolgálat megosztotta a hívást, amelyben a mentésirányító és a kisfiú beszélgetése hallható.
#egészség
Nem képzelődés: szó szerint nyugtat a tenger látványa
Ha valaha is nyaralni ment tenger mellé, és a vizet megpillantva máris nyugodtabbnak érezte magát, az nem képzelgés volt. Pszichológusok bizonyították, hogy mérhető fiziológiás hatása van csupán annak, ha valaki gyönyörködik az óriási víztömeg látványában.
Már készül a depresszió elleni kontaktlencse
Még mindig van, aki nem veszi elég komolyan a depressziót, valójában azonban egy sokakat érintő, a globális népesség legalább négy százalékát sújtó súlyos hangulatzavarról van szó. Miután tartósan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást, a viselkedést, sőt a fizikai egészséget is, komoly orvosi figyelmet igényel.
A gerincfájdalom nem lehet az öregedés természetes ára – mégis túl kevesen kérnek segítséget
Egy reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság 74 százalékának van valamilyen gerincbántalma, mégis csak töredékük jut el orvoshoz vagy kezelésre. Pedig a derék-, hát- és nyakfájdalom nem mindig múlik el attól, hogy „kipihenjük”: a sok ülés, a mozgáshiány, a túlsúly, a rossz testtartás és a hirtelen túlterhelés évek alatt olyan panaszokhoz vezethet, amelyek az életminőséget is meghatározzák. Dr. Czigléczki Gábor idegsebész szakorvossal arról beszélgettünk, mikor kell komolyan venni a jeleket, mit tehetünk a megelőzésért, és miért nem jelent minden gerincprobléma műtétet.
Hogy aludjunk jobban a kánikula idején?
A forró nyári éjszakákon minden apróság számíthat. Mutatjuk, mit javasolnak a szakértők a jobb alvásért.
Szégyenbélyeg volt, büszkeség lett – miért tetováltat magára egyre több ember?
Nyáron megszokott látvány a strandokon, utcákon a karokról és más testrészekről elővillanó tetoválás. Trendkövetés, de akár traumafeldolgozás is állhat a háttérben. Miért varratnak az emberek?
A hot dog finom, de azért lehetnek sötét oldalai
Mustárral, ketchuppal ízesített meleg virsli egy spéci kifliben: sokak nagy kedvence a hot dog. A népszerű street food azonban számos egészségügyi kockázatot rejt, amellyel – derül ki egy amerikai felmérésből – nagyon nincsenek tisztában az emberek.
A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát – itthon mégis alig férnek hozzá a betegek
A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.
A menopauza után is fontos szerepe lehet a petefészeknek egy forradalmi új kutatás szerint
A változókor után a petefészek már nem vesz részt a szaporodásban, de ettől még nem válik tétlen szervvé. Egy új kutatás szerint időskorban immunsejtekkel telítődik, ami arra utal, hogy a szervezet védekezőrendszerében is szerepet kaphat.
Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?
A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.
Orvosi vezetők menesztéséről döntött a kormány
Szakmai és morális szempontból is tarthatatlanná vált a helyzet – állítja az alapellátásért felelős államtitkár.
A katasztrófavédelem tanácsai a hőségre: alkoholt ne, a jégkrém jöhet, és hívjátok fel a nagyszülőket!
Egy olyan veszélyre is felhívják a figyelmet, amelyre sokan nem is gondolnának.
Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka
Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.
Zsírral a demencia ellen: így védhet a ketogén diéta az Alzheimer-kórtól
A ketogén diétát sokan fogyókúrás módszerként ismerik, pedig az utóbbi években az idegtudomány is egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Egy friss szakirodalmi áttekintés szerint a magas zsírtartalmú, szénhidrátszegény étrend olyan anyagcsere-változásokat indíthat el, amelyek az öregedő agy szempontjából is érdekesek lehetnek. A kutatók szerint a kérdés nem az, hogy csodaszer-e a keto, hanem az, hogy mely betegeknek, milyen formában és milyen biztonsági feltételek mellett jelenthet valódi előnyt.
Már nem élnek, de nem is tűnnek el – mit csinálnak a zombi sejtek az öregedő szervezetben?
Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.
Ízületkímélő, mégis hatékony: ezért lehet a biciklizés az egészséges öregedés egyik eszköze
A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?
Rendszeresen sportol? Akkor erre mindenképp figyeljen!
A sport nemcsak az izmokat, hanem a vastartalékunkat is próbára teszi. A vashiány pedig nemcsak fáradékonyságot, hanem komoly teljesítménycsökkenést is okozhat – még akkor is, ha az edzésterv tökéletes.
A demenciás esetek csaknem fele megelőzhető lenne egy új kutatás szerint
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a demencia az öregedés elkerülhetetlen velejárója, pedig a kockázat egy része befolyásolható. Egy új nemzetközi áttekintés szerint azonban nem elég plakátokon, kampányokban vagy figyelemfelhívó üzenetekben elmondani, mit kellene másképp csinálni. A valódi változáshoz olyan programokra van szükség, amelyek segítenek az embereknek cselekedni is: személyre szabott kockázatbecsléssel, közösségi támogatással és reálisan követhető életmódbeli lépésekkel.
Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen
Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?
A legtöbb ember nem fogyaszt eleget ebből a szívbarát vegyületből
A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.