#egészség

6. Mentális és érzelmi egészség mint longevitytaktika

Az edzés, az étkezés és az alvás után most egy olyan taktikáról lesz szó, amit sokan tévesen puhának gondolnak: a kapcsolati és lelki egészségről. A tartós, minőségi kapcsolatok, valamint a hatékony stresszkezelés túlélésre gyakorolt hatása összemérhető több klasszikus rizikófaktoréval. Mi értelme a hosszú életnek, ha közben magányos vagy és állandóan feszült? Épp ezért a mentális fitnesz és a kapcsolati edzés az összes többi taktika megtartó ereje – és a jó hír, hogy mindkettő tanulható, fejleszthető.

7. Gyógyszerek mint longevitypraktikák

A hosszú, egészséges életről sokan automatikusan kapszulákra, speciális formulákra, vagy újfajta csodaszerekre asszociálnak. A kockázatcsökkentés logikája valójában pont fordítva működik. Először a fundamentumot kell megteremtenünk (mozgás, táplálkozás, alvás és mentális egészség) és csak erre jöhetnek rá - indokolt esetben - a célzott gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. Az alapelv az, hogy tudományos alapokon, személyre szabottan csökkentsük - a longevity területén sokat hivatkozott amerikai orvos, Peter Attia által „négy lovasnak” nevezett - kockázatokat, amelyek a legtöbb ember életét lerövidítik.

Próbáljuk megúszni a vastagbéltükrözést, de kapszulával még nem tudjuk kiváltani – milyen módszerek léteznek a daganatok szűrésére?

A kapszulás endoszkópia rendkívül előremutató fejlesztés, de egyelőre nem váltja ki a vastagbéltükrözést, bármennyire is próbálják azt sokan elkerülni. Vincze Áron gasztroenterológus, a pécsi egyetem tanszékvezetője mondta el, hol tart Magyarországon ez a diagnosztikai módszer, mennyibe kerül és mire alkalmas. Arról is beszélt lapunknak, milyen egyéb módszerek érhetők el a vastagbéldaganatok szűrésére, és hogyan segít az AI a diagnosztikában.

Egy új kutatás fedte fel, mi minden zajlik az OCD-sek agyában

Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.

Kösz, jól: A szexet nem lehet elég komolyan venni

A Kösz, jól! podcast legújabb adásában a szexuális egészségről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal és dr. Kopa Zsolt andrológussal.

4. Az étkezés mint longevitytaktika – mikor egyél és miért?

Az előző részben a „mit és miért?” kérdésekre adtam választ: milyen ételek kerüljenek a tányérodra, miért lényeges a minőség, a fehérje és a rost, valamint mit jelent a mikrobiomot tápláló étkezés. Nem szigorú diétát javasoltam, hanem fenntartható keretet, amit hosszú távon tarthatsz. Most a „mikor és miért?” következik: mi történik, ha korábban eszel, miért problémás a késő esti nagy vacsora, és hogyan igazítsd étkezéseidet edzéshez, alváshoz, hogy mindhárom egymást erősítse.

5. Az alvás mint longevitytaktika

Az előző részekben az edzésről és az étkezésről volt szó – erő, kardió, mobilitás, plusz mit, mennyit és mikor egyél. Most jön az alvás. És bár sokszor ennek jut a legkevesebb figyelem, valójában ez az, ami összetartja az egészet. Hiába edzel jól és eszel okosan, ha rosszul alszol. Se az edzés nem fog beépülni, se az anyagcseréd nem fog simán működni.

Tudsz újratervezni, amikor minden borul? Ez a hosszú élet egyik kulcsa

Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.

Tudósok vizsgálták, mit tesz az agyunkkal az olívaolaj

Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.

Fiatalítható a szem? Elindult az első humán vizsgálat a retina visszaprogramozására

Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.

3. Az étkezés mint longevitytaktika – mit egyél és miért?

Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.

Hetekkel előre jelezhetik a depresszió kiújulását az aktivitáskövető eszközök

A közeljövőben talán az egyszerű okosórák is segíthetnek az érintetteknek a visszaesés megelőzésében.

2. Az edzés mint longevitytaktika

A legújabb megfigyelések megdöbbentő képet mutatnak: az öregedés nem egyenletesen halad, hanem hullámokban csap le. Az első nagy ugrás gyakran 44–45 éves korban jön – pontosan akkor, amikor még azt hiszed, van időd. Holnaptól kezded. Jövő hónaptól. Jövőre biztosan. A második hullám 60 körül jön. És ezekben az időszakokban néhány év alatt történnek meg olyan változások – lassul az anyagcsere, csökken az izomtömeg, romlik az inzulinérzékenység –, amelyek korábban egy-másfél évtizedet vettek igénybe. A tested ilyenkor üzen. Meghallod?

Észrevétlenül rombolja egészségünket a krónikus stressz, de van kiút a mókuskerékből

Nem a látványos összeomlás jellemzi leginkább a krónikus stresszt, hanem a lassú biológiai kopás. A tartós feszültség egyszerre érinti a szív- és érrendszert, az immunműködést, az alvást, az emésztést és a gondolkodást is. A probléma éppen attól veszélyes, hogy sokáig hétköznapi túlterheltségnek látszik.

Milyen tünetei vannak? Ne a Google-be írja be, ez az app valódi orvosi válaszokat ad

Európában elsőként kapott orvostechnikai minősítést a Telekom Egészség szolgáltatásban elérhető tünetelemző orvosi funkció.

Közelebb kerültünk az univerzális vakcinához? Ígéretes eredményeket közölt egy friss tanulmány

Újfajta vakcinát fejlesztettek ki kaliforniai tudósok, amely több betegség ellen is védhet. Nem egy mindenre jó csodaszerről van szó, hanem egy olyan védőoltásról, amely segítheti a gyorsabb immunreakciót.

1. Életidő helyett életminőség – longevity 101

A hosszú élet számomra nem a születésnapi gyertyákról szól, hanem hogy meddig maradtunk mozgékonyak, önállóak, szellemileg frissek. Ez a kíváncsiság hajtott, hogy minél többet tudjak meg a hosszú, egészségben töltött élet tudományáról. Induló sorozatom célja, hogy kézzelfogható, bizonyítékokra épülő kapaszkodókat adjak mindenkinek, aki tudatosan készül a előtte álló évekre. Az első részben szó lesz a longevity négy fő ellenségéről, és kezedbe adok egy összehangolt tervet, amivel már holnap harcba szállhatsz velük. Tarts velem!

A felismerés az első lépés, ne várjuk meg a súlyosabb bajt!

A női egészség egyik leggyakoribb, mégis sokszor félvállról vett problémája a hólyaghurut. A köznyelvben egyszerűen csak „felfázásként” emlegetett állapot kezelésének megítélésében és a megelőzés fontosságában globális orvosszakmai szemléletváltás történt. A népegészségügyi statisztikák alapján – legyen szó a hazai vagy akár a nemzetközi adatokról – a számok önmagukért beszélnek: minden harmadik 24 év alatti nő és összesen minden második nő életében legalább egyszer megtapasztalja az ezzel járó kínzó tüneteket.

Minél több feldolgozott húst eszünk, annál nagyobb lehet a cukorbetegség kockázata

Ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell iktatni az étrendből a vörös húsokat, a mértékletesség viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük az egészségünket.

Ömlenek ránk a fehérjeturmixok és a proteinpudingok, de tényleg ez kell az egészséges és izmos testhez?

Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.

1 ... 13 14 15 16 17 ... 78