Öt perccel több alvás, két perccel több mozgás és valamivel több zöldség fogyasztása jobb egészséget és így akár plusz éveket is jelenthet valaki számára
– állítja egy nagyszabású ausztrál-brit tanulmány. A kutatók közel 60 ezer ember adatainak elemzése nyomán jutottak erre az eredményre.
Január vége két dolog miatt is érdekes időszak. Egyrészt már a téli időszak felén is túl vagyunk, másfelől sokan ilyenkor vetnek számot arról, hogyan állnak az újévi fogadalmaikkal. Lefogyok, kigyúrom magam, többet mozgok, egészségesebben fogok élni. Csak pár példa azokból a fogadalmakból, amik a testmozgáshoz kapcsolódnak. Azonban a statisztikák szerint, az ilyenkor kitűzött céloknak alig 10%-a ér célt valójában. Van akinél a motiváció lesz oda, van ahol az időbeosztás nem megfelelő, de van, hogy eleve rosszul kerülnek kitűzésre a vágyott célok. Közös gyúráson vettünk részt Féli Tibor személyi edzővel, aki tartalomgyártóként nemcsak a könyörtelen kritikái, de a politikai hasonlatai miatt is új vonalat képvisel a fitnesz-influenszerek világában.
Az Egyesült Államokban egyre több olyan eset miatt hívják a mérgezéssel és túladagolással foglalkozó orvosi központokat, amelyek során gyerekek használják a szülők gyógyszerét.
Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.
Hogyan lehetnek segítségünkre a tudományosan megalapozott tájékoztatás, a fogyasztói és társadalmi tudatosság, valamint az edukáció olyan kérdésekben, mint az ártalomcsökkentés vagy épp az illegális termékek elleni küzdelem? Mit rejtenek az internet legmélyebb bugyrai és ezek milyen összefüggésben vannak a magyar és a nemzetközi szerevezett bűnözéssel? És mi köze mindehhez az egészségnek?
„Sok páciensem fogalmazta meg, hogy olyan rákosnak lenni, mintha siralomházba került volna, de nem tudja a kivégzés pontos dátumát” – mondja Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, onkopszichológus. Mit lehet kezdeni egy ilyen diagnózissal, és hogyan segíthet egy pszichológus felkészülni a halálra? Hol kaphatnak segítséget azok a betegek, akik nem tudnak terapeutát megfizetni?
Izraeli kutatók vizsgálata alapján úgy tűnik, az agy jutalmazó területének aktivitása befolyásolhatja, egy védőoltás után mennyi antitestet termeljen az ember szervezete.
A Covid alatt a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak itták, de mennyiségnövelésben az egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a gyerekeket nevelők és a vezetők jártak élen – erre jutott egy nemrég publikált magyar kutatás.
Népbetegséggé vált a sok ülés, ami elsősorban mozgásszervi, de más problémákat is okozhat, ráadásul egyre fiatalabb korban. Odafigyeléssel, apró trükkökkel és tudatosítással könnyen megelőzhetjük a komolyabb gondokat. Saródy Szilviát, a Sokat ülök munkahelyi workshop alapítóját kérdeztük.
Elsiklik a részletek felett, emiatt pedig akár kockázatos tanácsokkal is szolgálhat a Google kereső AI-alapú funkciója. A The Guardian témában megjelent cikke után a Google törölte az ilyen keresések mellől a funkciót, de olykor még így is megjelenhetnek a mesterséges intelligencia tanácsai.