#egészség

Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről

Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?




Nátha, influenza, Covid – van bármi értelme az immunrendszert erősítő praktikáknak a hideg zuhanytól a gyömbérshotig?

A téli időszakban megugrik a légúti megbetegedések száma, sokan vitaminokkal, kombuchával és egyéb módszerekkel igyekeznek erősíteni az immunrendszerüket. De mi az, ami valóban működik? Melyik vitamint lehet túladagolni, és mi a haszna a hideg-meleg váltózuhanynak? Miért mondják, hogy „túl boldognak sem jó lenni”, ha el akarjuk kerülni a betegségeket? Kádár János immunológus és Rósa Ágnes gyermekorvos segít eligazodni a tények és tévhitek között.


Hova vezet, hogy Orbán Viktor farkasalvással oldja meg a pihenést?

Orbán Viktorról régóta tudni lehet, hogy közel sem alszik annyit, amennyit a szakemberek javasolnak, hétvégén pedig Isztambul felé azt is megosztotta, hogy ehelyett úgynevezett farkasalvással funkcionál. Ez esetében azt jelenti, hogy éjjel mindössze négy órát alszik, amit napközben 5-10 perces gyorsalvásokkal próbál kipótolni. Utánajártunk, mennyire működőképes és hogyan hat az egészségre a miniszterelnök módszere.



„A korral minden sejtünkben egyre több mutáció keletkezik” – hogyan tartsuk féken az öregedést és a daganatos betegségeket?

A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.








„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?


Tabuk és társadalmi nyomás: így látják saját egészségüket a magyar nők

A nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat, mégis sok esetben elhallgatják őket, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez – derül ki a Richter Gedeon Nyrt. hat európai országban (Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Egyesült Királyság), összesen 12 ezer nő részvételével készült reprezentatív felméréséből.



Fájdalmas és drága, mégis érdemes belevágni – öt erős érv a felnőttkori fogszabályozás mellett

Sose késő, hogy nekifogjunk a fogszabályozásnak, történjen bár esztétikai vagy egészségügyi okból. Ma már attól sem kell tartani, hogy szégyenérzet társul az eszköz viseléséhez, és a lehetőségeknek csak a pénztárca szab határt. Dr. Tokai Évával, a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetének munkatársával beszélgettünk arról, mit nyerünk a fogszabályozással, és mire kell elszánni magunkat, ha elkezdjük.


Zacher Gábor: A drogokkal kapcsolatos kormányzati intézkedések a klikkvadászatról és az áprilisi x-vadászatról szólnak

A kormány a drog elleni küzdelem sikerét a tiltásban látja, pedig hatékonyabb lenne elmagyarázni bizonyos dolgokat – véli Zacher Gábor. Szerinte az alkoholbetegség messze a legsúlyosabb gond, egymillió lakosra vetítve a legrosszabb eredményt produkáljuk Európa-szerte, beleértve az oroszokat és egyes szovjet utódállamokat is. A most megjelent Zacher 3.0 című könyv fókuszában a mentősök munkája áll, az ennek apropóján készült interjúnkra az ország toxikológusa magával hozta két bajtársát, Bozó Gyulát és Kőrösi Gábort is. Miért nem vállalna államtitkári pozíciót? Hogyan küzdenek meg a mentális terheléssel, és milyen az, amikor a mentős hamarabb sír fel, mint az újszülött? Milyen lenne egy tényleg működő drogprevenciós program? És mennyit kellene fogynia Orbán Viktornak, hogy megváltozzon az alakja?


Igéző szempillák – de mit mond róluk a tudomány?

Tévedésben van, aki azt gondolja, hogy a természetellenesen hosszú műszempillák, szempilla-hosszabbítások általában vonzónak számítanak más emberek szemében. Persze hordoznak egyfajta szexuális üzenetet, ami nem feltétlenül az, amit esetleg a viselőjük szeretne.