Meddig élünk még? Nem az számít, hány évesek vagyunk, hanem hogy milyen gyorsan öregszünk
Egy új kutatás szerint az öregedés tempója többet elárul arról, milyen hosszú életre számíthatunk, mint az, hányadik születésnapunkat ünnepeltük éppen.
#egészség
Kutatók szerint összefüggés lehet a hosszú munkaidő és az elhízás között
Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
Miért hízunk könnyebben a hasunkra, és mitől romlanak a cukorértékeink? A felborult tápanyag-érzékelés az öregedés egyik rejtett motorja
Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.
Ebolajárvány tört ki Kongóban, már 80 ember meghalt
Eddig 246 fertőzöttje lehet a járványnak, Kongó mellett Ugandában is terjed a vírus.
A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is
Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.
Kiderült valami az alvásról, jó, ha már ma este figyelembe veszi
Amerikai kutatók vizsgálata alapján kiderült, mennyi lehet az ideális alvási mennyiség az ember számára. Az eredmény ugyanakkor egyénenként változhat.
Foltok, szárazság, érzékenység – így öregszik a bőr, és ezt tehetjük ellene
A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.
A magas vérnyomás az egyik legfontosabb hosszú távú egészségügyi kockázat – szakértői útmutató a megelőzéshez
A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.
A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
Sportolnék, de szégyellem magam – öt aranyszabály, hogy újraépítsük a kapcsolatot a testünkkel
Magyarországon a mozgáshiányról sokat beszélünk, arról viszont még mindig meglepően keveset, hogy a testkép, a megszégyenítés, az iskolai testnevelés rossz élményei és a társas szorongás hogyan zárhatják emberek tömegeit egy olyan életmódba, amiről ők maguk is tudják, hogy nem jó nekik. A kérdés ezért nem csupán az, miért nem mozgunk eleget, hanem az is, hogyan lehet úgy visszatalálni a mozgáshoz, hogy közben ne újabb szégyenforrás legyen, hanem valami, ami megtart, megerősít és felszabadít. Gyömbér Noémi sportpszichológussal és Gáspár Anna gyógytornásszal beszélgettünk.
A gyógyvíz nem csak nyugdíjas műfaj: a prevencióban is komoly szerepe lehet
Prevenciós céllal érdemes már fiatal korban elkezdeni a gyógyfürdőkúrát, hogy később ne a kialakult ízületi panaszokkal kelljen bajlódni. A reumatológus azt is elárulja, hogy mi mindenre jó a balneoterápia, mikor nem szabad a medencébe menni, és mit profitálhatnának a sportolók a gyógyvizes kúrából.
A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében
A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?
1700 ember került karanténba a francia partoknál, miután a norovírus elvitt egy utast
A tengerjáró hajón további 50 ember mutatja a gyomor- és bélrendszeri betegség tüneteit.
A kötelező foglalkozás-egészségügyet nem csak visszahozni kell, hanem az alapellátás részévé tenni
A megalakuló új kormány számára az egészségügy stratégiai kérdése az aktív korúak egészségének ügye. Nem egyszerűen azt javaslom, hogy hozzuk vissza a kötelező üzemorvosi vizsgálatokat. Ennél sokkal fontosabb kérdésről beszélünk: képesek vagyunk-e a foglalkozás-egészségügyet a dolgozó magyar polgár modern, preventív, adatvezérelt és elérhető belépési pontjává fejleszteni az ellátórendszerben. Lancz Róbert vendégcikke.
„Egy agydaganat mindig új helyzeteket eredményez” – beszélgetés Peter Vajkoczyval, Európa egyik vezető idegsebészével
Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.
Tényleg tovább élnek, akik szaunáznak? Megnéztük, mit mondanak a kutatások
A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Prosztatagyulladástól a meddőségig
Szomorú tény, de egyre több pár küzd meddőséggel. Mivel a probléma nem csupán a nőket, hanem a férfiakat is érinti, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az erősebb nemnél létezik egy olyan kórkép, amely meddőséget okozhat, ha nem diagnosztizálják időben. Pedig banális dologról van szó, és a 21. században nem szabadna előfordulnia ilyesminek.
A nassolás váratlan jó hatását mutatták ki IBS-es betegeknél
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
„Alig eszem, mégsem fogyok” – a kellemetlen igazság az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy mögött
Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.