Nem az alvással töltött órák számán múlik az egészség, kevés alvás mellett is lehet makkegészséges valaki. Sokkal fontosabb, hogy az alvási szokások összhangban legyenek kulturális környezetünk normáival – állítja egy minap kiadott kutatás.
Még épp hogy csak elkezdtük a hétvégi pihenést, szórakozást, máris indul újra a hét, amit sokan növekvő idegességgel, szorongással vesznek tudomásul. A hét első napja sokak számára egyfajta mumus, és egy új kutatásból kiderült, tudományos alapjai is vannak a hétfők negatív megítélésének.
Kihívás lehet egy fesztiválon egészségesen, fenntarthatóan és olcsón étkezni, pedig mindezek egyre fontosabb szempontokká válnak, főleg a közönség nagy részét kitevő Z generációs fiatalok körében. Cikkünkben tippeket adunk, hogyan együnk jól és környezettudatosan ezeken az eseményeken úgy, hogy közben a pénztárcánkat is megkíméljük.
A várakozásoknak megfelelő növelte bevételeit a Richter, azonban a Donald Trump amerikai elnök által belengetett 250 százalékos vám, bizonyos ellátási nehézségek és a kormány kínaiakat támogató tervei kihívások elé állítják a vállalatot.
Amerikai kutatók először számszerűsítették, mennyibe is kerül az egészségügyi rendszereknek, hogy a világot elárasztotta a műanyag. A műanyagipari cégek inkább más irányba mutogatnak.
A nyugdíjas korú magyarok alig negyede elégedett az egészségével, a 45 év fölöttiek több mint harmadának van valami betegsége.
A pletykákkal ellentétben nem hospice-ellátásban részesül, hanem csak egy térdműtét miatt kellett befeküdnie.
Amerikai kutatók 483 tudományos kutatás eredményét összegezve arra jutottak, hogy hét olyan tényező van, amire ha odafigyel az ember, nemcsak a szív- és érrendszere lesz egészségesebb, hanem az egész szervezete.
Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.
Amerikai és brazil kutatók munkája közvetlen összefüggést mutatott ki az elhízás, valamint a krónikus betegségek kialakulása és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása között. Tanácsot is adnak, hogy miképp lehetne leszokni róluk.
Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint a testápolók és parfümök olyan kémiai reakciót eredményezhetnek, amelynek hatására a szervezet természetes légszűrő funkciójának hatékonysága jelentős mértékben csökken.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
Egyre többször hallani a műanyagok, azon belül is a mikroműanyagok káros hatásairól. Ennek ellenére sokan használnak ilyen edényeket, és sokszor ezekben melegítenek ételeket. Nem is gondolnak arra, hogy mennyire rosszat tesznek ezzel a szívüknek.
Miközben az Egyesült Államokban 50 év után lecserélhetik a Coca-Colában lévő kukoricaszirupot, Donald Trump szerint pedig ettől egészségesebb lesz az Egyesült Államok, az egészségügyi szakemberek árnyalják ezt a képet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „népegészségügyi termékadók” bevezetésével a jelenlegi másfélszeresére kellene drágítani a cukros üdítőket, a szeszes italokat és a dohányárukat.
Minden évben 500 milliárd forinttal többet költene egészségügyre a Tisza-kormány, amely megalakulása után 6 hónappal átláthatóvá tenné a várólistákat, 2027 végére pedig maximum 6 hónapra csökkentené a műtéti várakozási időt. A Tisza Párt egészségügyi szakértőjével, Hegedűs Zsolt ortopéd sebésszel beszélgettünk, aki jelenleg Anglia és Magyarország között osztja meg az idejét.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Egy kutatás szerint szoros összefüggés van az emberek egészsége és székletürítési szokásaik között. A túl gyakori vagy túl ritka székletürítés mögött különféle problémák állhatnak.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
