#egészség









„Hirtelen megváltozik az anya számára a világ” – honnan tudhatjuk, hogy ez csak baby blues, szülés utáni depresszió, vagy már pszichózis?

Magyarországon 10–25 százalékra teszik a szülés utáni depresszió előfordulásának gyakoriságát, de az érintetteknek csak töredéke jut ellátáshoz, különösen úgy, hogy közben a kisgyermekétől sem kell elszakadnia. Ebben végez úttörő munkát a János-kórházban működő Együtt Baba-Mama-Papa program. Kurimay Tamás pszichiáter professzorral, a program alapítójával a betegség tünetei és kiváltó okai mellett arról is beszélgettünk, gazdaságilag miért lenne indokolt, hogy az országban három–négy ilyen centrum működjön.



Ilyen lenne a lelkileg egészséges család

Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra. Persze ideális nem létezik.


A hormonpótlás megöl, vagy megmenti az életemet?

„Világszerte egymilliárd érintett nőről beszélünk. Mégis teljesen egyedül éreztem magam” – írja Naomi Watts Oscar-jelölt színésznő megejtően őszinte könyvében, amelyben összefoglalja a menopauzával folytatott több évtizedes küzdelmét. Mire jutott a színésznő a hormonpótlással kapcsolatban? Milyen esélyei vannak egy átlagos helyzetű nőnek tünetei enyhítésére, ha egy Naomi Wattsnak is évekbe telt, hogy hozzájusson a megfelelő terápiához?


Ftalált tárgyak: sok a műanyag, kevés a gyerek? Litkai Gergely megállítja a spermageddont

A spermiumszám évente körülbelül 1 százalékkal csökkent világszerte az elmúlt 50 évben. Kutatók szerint ez erős összefüggést mutat a műanyag-adalékanyagok használatával, és különösen veszélyesek e téren a műanyag tárgyak lágyítószereként alkalmazott ftalátok, valamint az ezzel éppen ellentétes hatású biszfenolok. Előbbiek kimutatható méhen belüli káros hatásai közé tartozik a kisebb péniszméret, valamint a nemi szervek és a végbélnyílás közötti rövidebb távolság. Litkai Gergely, akinek a környezetvédelem nagyon fontos ügy, készített egy prezentációt megoldási javaslatokkal a műanyag és a termékenység kölcsönhatásairól. Mi lenne, ha a műanyagmentes július gumimentes is lenne, vagy ha a szexnél is kellene betéti díjat fizetni?


Nem statiszták vagyunk saját öregedésünkben – milyen sejtszintű mechanizmusok befolyásolják, hogyan múlik az idő felettünk?

Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.


Egyre több a bizonyíték arról, hogyan teszik mentális ronccsá a katonákat saját fegyvereik

Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.


Amikor 50–60 éves korban javulni kezd a szem, az nem jelent jót

Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.


Azt a szót, hogy „rák”, sosem mondja ki – szakorvosok a daganatos betegségek gonoszságáról és mai magyar valóságáról

Az onkológia rákfenéje a betegút – mondja Szántó István onkológus, aki 46 éves praxisa során sem tudta megszokni a rák gonoszságát. Hogyan közli a diagnózist? Miért maradhat sok eset ellátatlanul? Miért elhibázott a mellrákszűrés protokollja Magyarországon Újhelyi Mihály plasztikai sebész szerint? Milyen, amikor a páciens mosollyal távozik az emlőrekonstrukció után? Az onkológussal és a plasztikai sebésszel a hajlamosító génmutációkról és a különféle szűrési lehetőségekről is beszélgettünk.