E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?
Nagyon fontos pontokon nem látszik még, mit akar az egészségügyi ellátásban a kormány, ott csak a részletszabályok ismeretében lehet megítélni, hogy jó vagy rossz az irány – így értékelte a hvg360-nak az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász. A kórházak feladatait például Pintér Sándor belügyminiszter határozza majd meg, csak nem tudni, milyen számok alapján. Az sem mindegy, mi alapján minősítik majd az orvosok munkáját, hiszen egy rosszul összeállított rendszertől semmivel sem lesz jobb az ellátás.
A gyógyszerhiány nem új jelenség, a gyárak nem tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, mindehhez azonban hozzájött a járvány és a háborúval súlyosbított gazdasági válság. Itthon az is nehezítheti a gyógyszerek eljutását a betegekhez, hogy több száz gazdaságtalanná váló kispatika bezárhat.
A Magyar Nőorvos Társaság elnöke elmondta, hogy a várandósság előtt érdemes megfontolni nemhogy a harmadik, de akár a negyedik oltást is.
Mikrotűkkel ellátott tapaszokkal lehetne megállapítani a koronavírus elleni védettséget egy új magyar szabadalommal, amely a bőrre ragasztva néhány nap elteltével elszíneződik, ha a szervezetben beindul az immunválasz
A benyújtott törvényjavaslat alapján a megyei kórházakban lesz sürgősségi ellátás, a városikban pedig legfeljebb szakellátás. Az is látszik, hogy a kormány a szakemberhiányt átvezényléssel oldaná meg. Átalakítanák az ügyeleti ellátást is, de az eddig kiszivárgott hírek szerint. A fizetéseket teljesítmény alapján felfelé és lefelét is el lehetne téríteni.
A kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bízná a belügyminiszter azon tartós ápolásra-gondozásra szorulók ellátását, akik valójában nem igényelnek kórházi szintű ellátást, mégis az ápolási osztályokon (köznapi néven elfekvőkön) vannak. A friss törvényjavaslat szerint a kórházaktól a szakápolási központokhoz kerülnek az ágyak, a személyzet és a betegek is. Utóbbiak választhatnak: hazamennek vagy maradnak, de utóbbi esetben fizetniük kell.
Csökkent az aktív fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma is.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európát „rákjárvány” fenyegeti, hacsak nem tesznek sürgős lépéseket a kezelés és a kutatás fellendítésére, miután a becslések szerint 1 millió diagnózis maradt el a világjárvány során.
Ez eddig a legerősebb ellenvéleményük a javaslatról.
Több mint hatvanféle diagnosztikai és terápiás eszköz beszerzését támogatják.
„Humánerőforrás problémák” miatt kénytelenek felfüggeszteni az ellátást.
A Milgamma egyik gyártási tétele nem megfelelő lejárati idővel került forgalomba.
Vége lesz az eddigi rutinnak az egészségügyben: máshogy szervezik az ügyeleti ellátást és jelentősen átalakulhat a kórházak munkája is. Bevezetik az országos várólistákat és megváltoztatják az ellátás finanszírozását is. Kiderült, a tervezet még formálódik, ugyanis az egyeztetésre kiküldött anyaggal ellentétben mégis átalakul Budapesten is az ügyeleti rendszer. A Magyar Orvosi Kamarának nagyon sok kifogása volt, de Kincses Gyula elnök a hvg360-nak azt mondta, ettől nem utasítják el az egész koncepciót. Interjú.
Magyarországon körülbelül ötven beteg él.
A Semmelweis Egyetem arra figyelmeztet, hogy senki ne dőljön be a hamis információnak.
Az új segédanyag-összetételű tablettára történő átállást követően már nem szedhető a régi összetételű tabletta.
A MOK néhány napja kapta meg véleményezésre az egészségügy átalakításáról szóló tervezetet. A Takács Péter államtitkárnak írt válaszukat csütörtökön hozták nyilvánosságra.
Mindössze négy szakember távozik a kórházból, ketten közülük eddig részállásban voltak. Előzőleg egy levélben panaszolták be a szülészetet amiatt, mert a szülésznők szülészfelkészítés és tanácsadás címen tettek szert jövedelemre.
Hatalmas átalakítás jöhet, ami azt jelentené, hogy hétköznaponként 90 ezer emberre jutna egy orvos.
