A fiatal magyar szakorvosok a hálapénzt olyan megalázónak tartják, hogy sokuk épp ezért hagyja el az országot, Franciaországban viszont a betegek lázadnának fel ellene - mondja a HVG-nek adott interjúban Guillaume Bernard Magyarországon dolgozó egészségügyi fejvadász, aki szerint idehaza az orvosok túlterheltek, fáradtak, hiányzik belőlük a motiváció a gyógyításra, és rettegnek a túlterhelés okozta kiégéstől.
Az OEP a nyáron tette közzé honlapján azon kórházak listáját, ahol van szabad műtéti kapacitás, azt javasolták a betegeknek, oda iratkozzanak át. A program sikeresnek bizonyult, rövidültek a várólisták.
A nemrég alakult Rezindensek és Szakorvosok Szakszervezetének pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondták, nemcsak béremelést követelnek, hanem a biztonságos betegállátásért is küzdenek. Az új szervezet annak a lehetőségét is megvizsgálja, milyen feltételek mellett sztrájkolhatnak az egészségügyi dolgozók.
Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka, vagyis kétezer emberből egyet érintő betegségben. A számuk Magyarországon közel 600 000-800 000. Az általános információhiány következtében a ritka betegségekben szenvedő betegek sok esetben diagnózis, kezelés, kutatás – így szinte minden remény – nélkül maradnak, azonban egy civil szervezet mostantól mentőövet és érdekképviseletet nyújt ezeknek a betegeknek.
Sándor Mária nyílt levélben üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy tiltakozásként hídlezárásokra is hajlandóak, ha nem találnak meghallgatásra az egészségügyi dolgozók problémái.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
A betegeknek óriási igényük lenne arra, hogy megbeszéljék az orvosiakkal, hogyan fog megváltozni az életük a betegség hatására, illetve mikor fognak meghalni, és mi vár rájuk a halál után. Az orvosoktól azonban hiába várják a választ, mert ők úgy szocializálódtak, hogy a betegségek lelki oldalával nem nekik kell foglalkozniuk. Kovács József orvos-bioetikussal a mai orvoslás lelkéről beszélgettünk.
Az egészségügyért felelős államtitkár az M1-ben elmondta, hogy miből kéne finanszírozni a magyar egészségügyet.
Félbe tört angyalszárnyat hord a nyakában Sándor Mária. A medált a külföldön dolgozó több mint 12 ezer ápolónő küldte neki, kérve, harcolja ki a magasabb bért az ápolóknak, hogy hazajöhessenek – ezt mondta legalábbis a fekete ruhás nővér a TV2-n.
Újabb nyílt levelet fogalmaztak meg az egészségügy kritikus helyzetéről az elégedetlen orvosok. Most már 781-en írták alá az üzenetet, amelyet Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének címeztek.
Három ágazat szakszervezetei fognak össze, hogy eléjék a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását és a bérelemésüket.
"Értesítjük Önöket, hogy az utolsó dolgozó is elhagyta az országot" – írják egy kiragasztott papírra egy kórház dolgozói, majd homeopátiás gyógymódot és kuruzslót javasolnak a betegeknek, hogy még hova fordulhatnak.
Minden kilencedik magyar csecsemő koraszülöttként jön világra, életükért és egészséges felnőttkorukért orvosok és ápolók hada küzd napi 24 órában. A Dél-Dunántúlt ellátó pécsi Perinatális Intenzív Centrum (PIC) egyik hétköznapjába tekintettünk be – az ünnepek előtt.
A kormányzat 900 millió forinttal támogatta a magyarországi tüdőátültetésekhez szükséges berendezéseket, a tb minden szükséges beavatkozást támogat.
Kedden bár folytatódtak a tárgyalások a kormány, az orvosok, a mentősök és az ápolók szakszervezetei között a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, de tovább tolódott a végleges megállapodás elfogadása.
Az elmúlt tíz év költséges kórházi fejlesztései ellenére romlott az egészségügyi ellátás színvonala – mondta a hvg.hu-nak Álmos Péter pszichiáter és Lovas András aneszteziológus, a paraszolvenciát elutasító 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport orvosai által megfogalmazott nyílt levél kezdeményezői.
A székesfehérvári Szent György-kórház orvosai is kiadtak egy nyilatkozatot az egészségügy elkeserítő helyzetéről. Két hónapot adnak a kormánynak, hogy teljesítsék indokolt követeléseiket. Mint írták, államtitkárcsere és a kezdő orvosok aránytalan támogatása helyett érdemi intézkedéseket várnak.
Az egészségügyért felelős államtitkárság a nyílt levelet aláíró orvosoknak azt üzeni, hogy csökkentették az orvoselvándorlás mértékét, a kórházak adósságát. Folyamatos a konzultáció, a kormány minden véleményt meghallgat, és elkötelezett az ellátás színvonalának, a dolgozók munkakörülményeinek és fizetésének emelése mellett.
Egy orvoscsoport foglalta össze nyílt levelében a magyar egészségügy problémáit. A csoport nem fogad el hálapénzt, ezt a rendszer alapszintű korrupciójaként kezelik, ami összefügg az alacsony bérekkel és a beteg-orvos kapcsolat rossz bizalmi viszonyával. Szó esik a kórházak omló, penészes falairól és a szörnyű infrastruktúráról, minden együttes hatásaként pedig a szakemberhiányról, mindezért pedig az államtitkársághoz fordulnak.
Az elmúlt kilenc évben a magyar orvosok 12 százaléka költözött külföldre, az itthon maradtak 16 százaléka pedig otthagyta a kórházakat. Sokan annak ellenére váltottak itthon, hogy anyagi előnyük nem származott belőle, ami a kiábrándultságukat is jellemezheti.
