Az adatspecialista lesz a következő évek legkeresettebb szakmája, de a cégeknek óriási szüksége lesz marketingmenedzserre, és informatikusra is. Szakápolókból és még néhány egészségügyi szakmából szintén hiány várható.
Társadalmi szokást nem lehet büntetőjogilag szankcionálni – ismerte el a Kúria a hálapénzről, amit az új Btk. elvileg tilt. A kormány is letett már a kriminalizálásáról.
A hálapénz nem jogtalan előny, így elfogadása sem vesztegetés – áll a Kúria minap megjelent határozatában. A kérdés enyhe megítélésén nem változtat az a tény sem, ha teljesen egyértelmű – például az interneten is elérhető – egy-egy orvos tarifája – írja az e heti HVG.
Egy munkaerő-közvetítő cég kifejezetten Skandináviába visz ki szakképzett ápolókat, akik sokszor csak 3 év rutinnal tízszer annyit keresnek - akár nettó egymillió forintot is -, mint itthon egy 30 év tapasztalattal bíró kolléga. Ráadásul mindezt könnyebb munkával. Ügyfeleik leginkább középkorú ápolók, mert a fiatalok a brit, a német és az osztrák kórházakba mennek. Tény, vannak azért kötöttségek is, ami egyeseket elgondolkodtathat.
Két mentőorvos munkaügyi bírósághoz fordult, miután rendkívüli felmentésük indokai között szerepelt: levélben kritizáltak egy megkérdőjelezhető újraélesztési eljárást. Az RSI lényege, hogy mielőtt a beteget intubálnák, izomlazítóval relaxálják – a módszer azonban okozott már bajokat.
Az már évek óta jellemzővé vált, hogy az iskola nyíltan tarhál a szülőktől, de mostanában már olyanok is bejöttek, hogy a bölcsőde simán elviszi a háztartás jövedelmének negyedét, a rendelő pedig csak külön pénzért rak az ember törött lábára olyan gipszet, ami normálisnak mondható. Mélyre zuhant azoknak az állami és önkormányzat szolgáltatásoknak a színvonala, amelyek alapból járnak. Egyébként van minden, csak külön kell érte fizetni. De miért, amikor az adóterhelésünk magas, vagy akár még növekszik is?
A Honvédkórház munkatársai folyamatosan dolgoznak a déli határon: egyre több embert, főként gyerekeket megfázással kezelnek. Csak szombaton öt kismamán is segíteni kellett.
A politika minduntalan felülírja az egészségügy szakmai terveit. Bárki váltja a lemondott államtitkárt, fenn kell tartania a buzgó tevékenység látszatát. Zombor Gábor utódja néhány héten belül érkezhet a tárca élére, a HVG összefoglalta, mit (nem) végzett el.
Bejáratott fideszes kapcsolatai ellenére sem tudta szakmai elgondolásait keresztülvinni a politikán a minap lemondott egészségügyi államtitkár – olvasható a HVG e heti számának Zombor Gábor bő egyéves működését elemző cikkében.
A jövőben egy fillér tagdíjat sem hajlandó fizetni a korábban őt támadó szakdolgozói kamarának Sándor Mária, ezért lemond szakápolói fizetéséről, és az a terve, hogy "legkisebb nővérként", segédápolóként fog elhelyezkedni.
Három hónapja vezették be, hogy soron kívül, két héten belül fogadni kell azokat a betegeket, akiket daganat gyanújával MRI- vagy CT-vizsgálatra küld az orvosa. A legnagyobb magán egészségügyi szolgáltató, a Diagnoscan Magyarország Kft. egyelőre azt tapasztalja, nem sok ilyen eset van.
Palkovics László szerint át kell alakítani a doktori képzést: a tervek szerint a képzés ideje a jelenlegi három helyett 2+2+1 év lenne, s egyebek mellett emelnék a hallgatóknak járó ösztöndíjak összegét.
Újra megjelenő veszélyes betegségek, egészségügyi ellátás nélkül maradó, produktív munkára alkalmatlan tömegek, növekvő társadalmi feszültségek, avagy az eltérő igényekhez alkalmazkodó, esélyegyenlőséget kínáló egészségügy; ez a két út áll Európa előtt a migrációs egészségügy szakértői szerint, akik Pécsett tárgyaltak a kontinens legnagyobb egészségügyi-társadalmi kihívásáról. Azért az kjderült, hogy a kormány kommunikációja nem stimmel.
Több mint 300 milliárd forintot is elköltenek a magyarok magánrendelőkben vagy paraszolvenciára, akár úgy is, hogy számlát és zárójelentést sem kapnak. És mindez nem is zavarja a többséget. Sokan – és egyre többen – inkább kifizetnek 30-80 ezer forintot egy ultrahangért, CT-ért, mintsem hónapokat kelljen várniuk az állami egészségügyben erre. Nem is csoda, hogy a nagyobb egészségügyi szolgáltatók többen lettek és megerősödtek az elmúlt években.
Októbertől 25 százalékkal emelik Romániában az állami egészségügyi rendszerben dolgozó csaknem 200 ezer alkalmazott bérét – jelentette be kedden Victor Ponta miniszterelnök. A béremelés éves szinten 1,7 milliárd lejes, vagyis körülbelül 119 milliárd forintos költségvetési többletterhet jelent: az idei három hónapos többletkiadásra Ponta szerint megvan a fedezet, miután az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése jelentős megtakarításokat eredményezett.
Az okostelefonok abban is segítenek, hogy egy, az alapvető egészségügyi állapotunk megfigyelésére alkalmas egészségügyi személyzet legyen nálunk. A vérnyomás-, a pulzus-, vagy épp a vércukorszint-mérést lehetővé tévő eszközök, a mobilunk pedig lassan egy digitális kórlappá alakul.
Az uniós projektek lezárása és a tesztidőszak után, 2017 első negyedévében minden egészségügyi szolgáltató csatlakozik az elektronikus egészségügyi rendszerhez, és az állampolgárok is betekintést nyerhetnek az ellátásaikkal kapcsolatos információkba, betegadatokba.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke közölte, visszavonták a Sándor Mária ellen indult eljárást, miután már őt is komoly támadások érték.
Egy egyszeri, mintegy 150 százalékos béremelésre lenne szükség az egészségügyben az MSZP szerint.
A kamara szerint az ápolók helyzete miatt tiltakozó Sándor Mária megsértette az Etikai Kódexet azzal, hogy különböző fórumokon beszélt az egészségügyben uralkodó állapotokról.
