A hamis és ellenőrizetlen gyógyszereket főleg az interneten terjesztik. Az engedély nélkül tevékenykedő kereskedők azokat a betegeket rövidítik meg, akik olcsó terméket és egyszerű vásárlási lehetőséget keresnek, esetleg szégyellik a betegségüket, és nem akarnak szakorvoshoz fordulni. Ám mindez akár komoly mérgezéshez és halálhoz is vezethet.
2013 óta nem volt béremelés az egészségügyben, a kormány ugyan különböző ösztöndíjakat megpróbál béremelésnek mutatni, de azok valójában nem számítanak béremelésnek – jelentette ki közleményben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.
Nem mondható, hogy orvoshiány van - mondta az egészségügyi államtitkár, amikor a Hír Tv-ben a heveny szakemberhiányról szóló ÁNTSZ-jelentésre reagáltatták. A jelentésnek a mostoha kórházi körülményekről szóló részéről nem esett szó.
Még tavaly év közben döntött a kormány, hogy megemelik a szociális ágzatban és az egészségügyben dolgozók pótlékait, most februárban érkezhet meg az első megemelt összeg a rezidensek, szakorvosok és ápolók számára. Ez azonban közel sem biztos, hogy elegendő lesz a kedélyek megnyugtatására, ugyanis a munkavállalók az alapbérük további emelését szorgalmazzák.
Az aneszteziológia és intenzív terápia szakképesítés a szakorvos jelöltek között az egyik legnépszerűbb szakiránynak számít az Emmi szerint, Nógrád megyében, valamint a kiemelt kórházakban azonban hiányszakmának minősül az aneszteziológus.
Az MSZP elnöke szerint távoznia kell Balog Zoltán miniszternek, mert nem csak az oktatás terén mondott csődöt a kormány politikája, hanem az egészségügyben és a szociális szférában is.
A nem élő donoros veseátültetések számát tekintve első helyen áll a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája az Eurotransplanthoz tartozó 77 vesetranszplantációs centrum között. Májtranszplantációk terén a harmadik legjobb teljesítményt nyújtja az intézmény a nyolc európai tagországot tömörítő nemzetközi szervezet friss összesítése szerint. 2015-ben összesen 263 szerv átültetését végezték el a klinikán.
Az LMP szerint a milliárdos beruházások mellett cinikus azt állítani, hogy nincs több pénz az egészségügyre.
A fiatal magyar szakorvosok a hálapénzt olyan megalázónak tartják, hogy sokuk épp ezért hagyja el az országot, Franciaországban viszont a betegek lázadnának fel ellene - mondja a HVG-nek adott interjúban Guillaume Bernard Magyarországon dolgozó egészségügyi fejvadász, aki szerint idehaza az orvosok túlterheltek, fáradtak, hiányzik belőlük a motiváció a gyógyításra, és rettegnek a túlterhelés okozta kiégéstől.
Az OEP a nyáron tette közzé honlapján azon kórházak listáját, ahol van szabad műtéti kapacitás, azt javasolták a betegeknek, oda iratkozzanak át. A program sikeresnek bizonyult, rövidültek a várólisták.
A nemrég alakult Rezindensek és Szakorvosok Szakszervezetének pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján elmondták, nemcsak béremelést követelnek, hanem a biztonságos betegállátásért is küzdenek. Az új szervezet annak a lehetőségét is megvizsgálja, milyen feltételek mellett sztrájkolhatnak az egészségügyi dolgozók.
Napjainkban Európában 27-36 millió ember szenved valamilyen ritka, vagyis kétezer emberből egyet érintő betegségben. A számuk Magyarországon közel 600 000-800 000. Az általános információhiány következtében a ritka betegségekben szenvedő betegek sok esetben diagnózis, kezelés, kutatás – így szinte minden remény – nélkül maradnak, azonban egy civil szervezet mostantól mentőövet és érdekképviseletet nyújt ezeknek a betegeknek.
Sándor Mária nyílt levélben üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy tiltakozásként hídlezárásokra is hajlandóak, ha nem találnak meghallgatásra az egészségügyi dolgozók problémái.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
A betegeknek óriási igényük lenne arra, hogy megbeszéljék az orvosiakkal, hogyan fog megváltozni az életük a betegség hatására, illetve mikor fognak meghalni, és mi vár rájuk a halál után. Az orvosoktól azonban hiába várják a választ, mert ők úgy szocializálódtak, hogy a betegségek lelki oldalával nem nekik kell foglalkozniuk. Kovács József orvos-bioetikussal a mai orvoslás lelkéről beszélgettünk.
Az egészségügyért felelős államtitkár az M1-ben elmondta, hogy miből kéne finanszírozni a magyar egészségügyet.
Félbe tört angyalszárnyat hord a nyakában Sándor Mária. A medált a külföldön dolgozó több mint 12 ezer ápolónő küldte neki, kérve, harcolja ki a magasabb bért az ápolóknak, hogy hazajöhessenek – ezt mondta legalábbis a fekete ruhás nővér a TV2-n.
Újabb nyílt levelet fogalmaztak meg az egészségügy kritikus helyzetéről az elégedetlen orvosok. Most már 781-en írták alá az üzenetet, amelyet Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének címeztek.
Három ágazat szakszervezetei fognak össze, hogy eléjék a pedagógusok, az egészségügyi és a szociális ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását és a bérelemésüket.
"Értesítjük Önöket, hogy az utolsó dolgozó is elhagyta az országot" – írják egy kiragasztott papírra egy kórház dolgozói, majd homeopátiás gyógymódot és kuruzslót javasolnak a betegeknek, hogy még hova fordulhatnak.
