A megkérdezett 27 elemző közül 26 vélte úgy, hogy nem változik az alapkamat. A konszenzus alapján az várható, hogy az alapkamat 2011 végén is 6,00 százalékon áll majd. Az átlagos infláció az idén 3,9 százalék lesz, az év végére 3,7 százalékra, jövőre pedig éves átlagban 3,4 százalékra csökken a felmérés szerint.
Az Erste Bank elemzője meglepő pozitív hírnek mondta a decemberi külkereskedelem alakulását a kedden nyilvánosságra hozott és negatív meglepetésként hatott ipari statisztika tükrében, amikor is egy hónap alatt az ipari termelés novemberhez képest mintegy 12 százalékkal esett.
A januári államháztartási hiány magasabb volt az elmúlt néhány év első havi deficitjénél, ami az MTI által megkérdezett elemzők szerint enyhe figyelmeztetés a kiadások csökkentésének szükségességére, de a 3 százalék alatti éves hiány véleményük szerint tartható.
Az Eurostat csütörtökön közölt adatai szerint az előző hónaphoz képest 0,6 százalék volt a forgalomcsökkenés, az egy évvel korábbival összevetve pedig 0,9 százalék volt a visszaesés. Elemzők 0,5 százalékos növekedést vártak havi szinten, míg éves összevetésben 0,2 százalék emelkedést.
A tavalyi rekord külkereskedelmi többletet a német gazdasági fellendülés nyomán jelentősen élénkülő export generálta, és bár a megkérdezett elemzők a többlet csökkenésére számítanak az idén, a várt 4,5 milliárd euró körüli aktívum így is jelentős.
A kormányfő nyilatkozatát szerintük egyelőre nem lehet számszerűsíteni, de radikálisan javulhat Magyarország kockázati megítélése.
Elemzők szerint akár további másfél évtizedig, a 2020-as évek közepéig is elhúzódhat a közép-kelet-európai tagjelöltek euróövezeti felvétele.
Elemzők az októberi 4,2 százalékos inflációhoz közeli, 4,1-4,3 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak decemberre. A szakértők azt is valószínűsítik, hogy a jegybank továbbra sem változtat az 5,25 százalékos alapkamaton.
A 2011-es költségvetés bejelentett számai úgy tűnik, hogy nem keltettek különösebb meglepetést a nemzetközi gazdasági elemzők körében. Szinte egységesen azon az állásponton vannak, hogy rövidtávon tarthatók az unió által megkövetelt hiányszámok, de már középtávon is elég nagy a kockázata, hogy Magyarország nem tudja fenntartani egyensúlyi helyzetét.
Elemzők szerint egész évben megmaradhat a külkereskedelmi aktívum, amely ugyanakkor tovább csökkenhet a következő hónapokban az export csökkenése és a belső kereslet várható kismértékű élénkülése miatt.
Az IMF-program igen fontos stabilizáló szerepet töltött be a magyar gazdaságban, és új megállapodás hiányában valószínűsíthető Magyarország adósbesorolásainak visszaminősítése – áll az egyik nagy nemzetközi befektetési tanácsadó csoport új, átfogó elemzésében.
Nem meglepetés, de kellemetlen hír a nemzetgazdasági beruházások volumenének negyedéves csökkenése a megkérdezett elemzők szerint, akik a második félévben sem számítanak jelentős javulásra, legfeljebb a beruházások stagnálására.
Az alapkamat szinten tartásáról szóló hétfői jegybanki döntés után az elemzők a közeljövőben sem számítanak a kamatszint csökkenésére.
Az elemzői várakozásoknál jóval kedvezőbb az ipari termelés júniusi adata, a jövőt illetően azonban már eltért a szakértők véleménye.
Az elemzők szerint a következő hónapokban már lényegesen alacsonyabb lehet, 4 százalék alá csökkenhet az éves infláció, miután júniusban a vártnál némiképp nagyobb mértékben nőtt a fogyasztói árindex.
A ipari termelés májusi adata felülmúlja a várakozásokat, a javuló trend egyértelmű. Kérdés, meddig tart a lendület – mondják az elemzők.
Kedvező folyamatokat mutatnak a fizetési mérleg első negyedévi adatai a megkérdezett elemzők szerint, ám úgy vélik: a Magyarországon működő külföldi vállalatok növekvő jövedelem hazautalásai ellensúlyozhatják az áruforgalmi vagy a szolgáltatási egyenleg javulását, így év végére nulla körüli értéket mutathat a fizetési mérleg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 131,22 pontos csökkenéssel, 20.514,75 ponton nyitott szerdán. A legutóbbi, keddi záró értékéhez képest 0,64 százalékkal gyengült az index.
Mivel a jegybanki alapkamat szinten tartására számított a piac, így elemzők nem számítanak jelentősebb reakcióra a monetáris tanács vártnak megfelelő döntése nyomán és nem tartják kizártnak, hogy idén már nem csökken az alapkamat.
Az utóbbi hetekben alaposan meggyengült piaci kockázatvállalási hajlam és a magyar kormány kommunikációjával, valamint a gazdasági akciótervvel kapcsolatos kérdőjelek miatt a magyar jegybank hétfőn biztosan nem változtat jelenlegi, 5,25 százalékos alapkamatán - ez a londoni elemzői közösség egyöntetű véleménye az MNB kamatdöntése előtt.
