#elhízás

„Hogy mered fürdőruhában mutogatni magad?!”

„Túl nagy”, „túl kicsi”, „túl lapos”, „túl hájas” – nők milliói állapítják meg napi rendszerességgel, hogy legalább egy, de inkább több testrészük rémületesen ronda. Erre a jelenségre rak rá egy lapáttal az ún. body shaming, vagyis olyan emberek nyilvános alázása, akiknek a testi adottságai nem felelnek meg az épp aktuális szépségideálnak. A közösségi média korában bárki könnyedén áldozattá válhat, de nem kell aggódni, a tökéletlen testű elsöprő többség már elindította a válaszcsapást.


Felmérés: Nem érzik magukat túlsúlyosnak az elhízott magyarok

A túlsúlyos nőkre kicsit jobban hat a társadalmi nyomasztás: egy felmérésben 45 százalékuk úgy ítélte meg, hogy rendben van a súlya, míg az elhízott férfiaknál 64 százalék ez az arány. Az önbecsülés jó dolog, de gondot okozhat, ha a túlsúlyos személy nincs tisztában testalkalta egészségügyi kockázataival.





Elhízáshoz is vezethet a gyerekkori csúfolódás

Az iskolatársak csúfolódásának, piszkálódásának hatása évtizedekig hatással van az áldozat testi egészségére: 50 százalékkal növeli annak az esélyét, hogy 45 éves korára elhízott legyen - derült ki a londoni King's College hosszú távú, nagyszabású kutatásából.



Elhízásjárvány fenyegeti Európát

Az európai régió mind az 53 országának túlsúlyra és elhízásra vonatkozó adatait vizsgálta a WHO és nem jutottak túl sok jóra: "óriási mértékű elhízásválság" veszélyére figyelmeztettek.











Az elhízás újabb súlyos következményére figyelmeztetnek

A magas testtömegindex (a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott magasság négyzetével) a nyelőcső, a vastagbél, a végbél, a vese, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a változókor utáni mellrák és a petefészekrák kockázatát fokozza - olvasható a WHO tanulmányában.



Itt egy friss elmélet az elhízásról és az emésztőrendszeri baktériumokról

Genetikai "mintázatunk" befolyásolja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e. Meghatározza azt is, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat – erre a következtetésre jutottak a King's College London és a Cornell Egyetem kutatói. Eredményeiket a Cell című élettudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.