Szaglással fejlődött az agyunk
Szakaszokban fejlődött ki a korai emlősök és emlősszerű lények bonyolult agyszerkezete, elsőként a szaglásért felelős területek indultak fejlődésnek újabb kutatások szerint.
Szakaszokban fejlődött ki a korai emlősök és emlősszerű lények bonyolult agyszerkezete, elsőként a szaglásért felelős területek indultak fejlődésnek újabb kutatások szerint.
A kutatók szerint több ezer, még felfedezetlen állatfaj létezik a világon - sokuk azonban még azelőtt kihalhat, hogy az ember megismerné.
Egyszerű vegyi koktéllal kutatóknak sikerült elérniük egerek izomrostjainál, hogy egy újranövő végtag kezdeti stádiumának sejtjeivé váljanak. A gőték és szalamandrák mellett így most már emlősök is képesek lehetnek újranöveszteni elvesztett végtagjaikat.
Az az állat, amelyik a zord időket átalussza, tovább él: bécsi kutatók kiderítették, hogy az emlősök túlélési esélye nemcsak téli álmuk alatt jóval nagyobb, mint aktívan töltött hónapjaikban, hanem egész élettartamukra vetítve is előnyt élveznek az ugyanakkora, de egész évben aktív állatokkal szemben.
A neurális összeköttetések 60 százaléka állt helyre a sérülést követő 24 héten belül.
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.