Emlősök dinoszauruszokra vadásztak – erre találhattak bizonyítékot
Dinoszaurusz elleni emlőstámadást megörökítő kövületet fedeztek fel.
Dinoszaurusz elleni emlőstámadást megörökítő kövületet fedeztek fel.
Egy Roberto Rozzi paleoökológus által vezetett, friss kutatás szerint azoknál a fajoknál volt a legnagyobb a kihalás kockázata, amelyek a legnagyobb méretbeli eltérést mutatták a kontinensek szárazföldjein élő rokonaikhoz képest – de a kockázatot az emberek megjelenése emeli drasztikusan.
Egy egérméretű emlősállat lába lehetett egy microraptor talán utolsó vacsorája. Ez a felfedezés kiszélesítheti az ismereteinket arról, amit eddig a dinoszauruszok táplálkozásáról gondoltunk.
A bolygó egyre melegedőbb klímája miatt úgy tűnik, a madarak csőre és az emlősök fülei is egyre nagyobbak lesznek.
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok.
Úgy tűnik, emlősöknél sem annyira ritka a biofluoreszcencia jelensége, amely már régóta ismert a tudósok előtt.
A jó hír azonban az, hogy több száz emlősfaj kihalását meg lehet előzni a megfelelő intézkedésekkel.
Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is – állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.
A vadvilág is egyre jobban érzi a klímaváltozás következményeit, Nagy-Britanniában pedig különösen: az ott élő emlősök több mint negyedét kihalás fenyegeti.
Kínai kutatók bukkantak rá egy új pókfajra, amely még az emlősökhöz képest is szokatlanul odaadóan viselkedik az utódaival.
Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszakban.
Számos emlősfaj fog kipusztulni a következő ötven évben és a természetnek 3-5 millió évre lesz szüksége a regenerálódásra – figyelmeztetnek dán és svéd kutatók.
Testtömegükhöz képest nagyobb aggyal rendelkeznek, ezért okosabbak a madarak és emlősök (köztük az emberek), mint a halak, a hüllők és a kétéltűek.
Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában – számolt be egy új kutatásról a BBC.
Csak a dinoszauruszok mintegy 65 millió évvel ezelőtti kihalása után jelentek meg az első nappal aktív emlősök egy nemzetközi kutatócsoport hétfőn megjelent tanulmánya szerint.
Egy 125 millió éves emlős kövületére bukkantak paleontológusok Spanyolországban, ez a legrégebbi fosszília, amely felfedi a haj szerkezetét és egy emlős állat belső szerveit. A lelet 60 millió évvel korábbi, mint az eddig feltárt hasonló maradványok.
A téli álmukat alvó apró emlősök életét nagy valószínűséggel meghosszabbítja a hibernálás – vélik osztrák tudósok, akik állatkísérleteikről a Biology Letters című folyóiratban számoltak be.
Az eddig feltételezettnél 35 millió évvel korábban történhetett meg az erszényes és a méhlepényes emlősök különválása - vélik amerikai kutatók a Nature című tudományos szaklap eheti számában megjelent tanulmányukban. Az emlős "ősanya" mellső végtagjai jól alkalmazkodtak a fára mászáshoz, rovarokkal táplálkozott. Étrendjéből fakadóan az ősemlős 15 grammnyi lehetett.
A halakban már megvolt a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap - közölték amerikai kutatók.
Ugyanolyan jól teljesítenek feladatok megoldásakor a gyíkok, mint a madarak és az emlősök - erre az eredményre jutott az amerikai Duke Egyetem kutatócsoportja.