A háború végső kimenetele múlik Ukrajna tavaszi offenzíváján. Az EU Magyarország után máshol is fegyelmező eszközként vetné be az uniós pénzek visszatartását. Macron észrevehetné, hogy Hszi Csin-ping szórakozik vele. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Bloomberg úgy értesült, hogy a franciák szerint már akár idén nyáron tárgyalóasztalhoz ülhetnének a háborús felek képviselői.
Kész tárgyalni a szakszervezetekkel fizetésemelésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról. A szakszervezetek viszont továbbra se kérnek a francia elnökből.
A francia államfő ígéretet tett arra: 2024 végén már látogatható lesz a katedrális.
A nyugdíjkorhatár emeléséről szóló jogszabály szeptembertől léphet hatályba.
A testület ugyanakkor a törvény egyes részeit elutasította.
Mi vár a világra, ha Tajvanon leáll a félvezetők gyártása? Ukrajna és Tajvan sorsa összefonódott. A Nyugat egysége és a francia elnök balfogásai. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Ezt üzente Kínából Emmanuel Macron francia elnök, akit nagy pompával üdvözöltek, miközben a vele együtt érkezett Ursula von der Leyen nem kapott ilyen fogadtatást Pekingben. Az Európai Bizottság vezetője ugyanis szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak.
A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.
Emmanuel Macron francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.
A La Rotonde Macron egyik kedvenc helye – az utóbbi időszakban pedig jelentősen megsínyli az elnök népszerűtlenségét.
Az Európai Bizottság elnöke április 5-7. között Emmanuel Macron francia elnökkel együtt Kínában tartózkodik, hogy magas szintű egyeztetéseket folytasson a kínai államfővel és más magas rangú kínai tisztségviselőkkel.
Kedden kezdődik az Európai Bizottság elnökének és a francia köztársasági elnöknek a kínai látogatása, amely előtt Ursula von der Leyen élesen bírálta Kínát, mondván, az egyre elnyomóbb politikát folytat otthon, és egyre agresszívabbat külföldön.
Mennyire valós a kép, hogy Párizs utcáit estéről estére felgyújtják az Emmanuel Macron nyugdíjreformja ellen tüntetők? Kollégáink visszatértek a francia fővárosból, közéleti podcastunkban pedig elmesélik mindazt, amit ott láttak.
Több városban is zavargásokban torkolltak a békés demonstrációk, a rendőrség könnygázt és vízágyút is használt az oszlatásra.
Kedden délután több tízezer ember kezdett tüntetni a francia fővárosban az ellen, hogy az országban megemelték a nyugdíjkorhatárt. Kollégáink beszámolója szerint a tüntetők Párizsban egy három kilométeres szakaszt tesznek meg – órák alatt. Nagyon lassan haladnak, a szakszervezetek egymás mögött sorakoztak fel. Tudósítóinknak a tüntetők azt mondták: egészen addig fognak tüntetni, amíg nem vonják vissza a nyugdíjreformot.
A Köztársaság teréről indul az a tüntetés Párizsban, ami a nyugdíjreform miatt Franciaországban kirobbant demonstrációk közül valószínűleg az egyik legnagyobb lesz. Országszerte nagyjából egymillió francia is tüntethet, csak a fővárosban százezer embert várnak az utcákra. Franciaországban összesen tizenháromezer csendőrt és rendőrt mozgósítottak, ebből 5500-at csak Párizsban. A francia főváros utcáiról követjük élőben az események alakulását.
Megmutatjuk, milyen a hangulat a nyugdíjreform miatt forrongó francia fővárosban.
Többeket hidegen hagy a nyugdíjreform elleni tüntetés és ugyanúgy folytatják a vacsorájukat, mintha semmi nem történt volna.
Nem akart sokat kockáztatni, végül éppen csak megúszta a bukást a francia kormány, amely különleges eljárással emelte törvényerőre a nyugdíjreformot. Emmanuel Macron államfő forró tavasz elé nézhet. A tüntetések olyan hevessé váltak, hogy miattuk III. Károly brit király is lemondta a vasárnapra tervezett franciaországi látogatását.
