Az orosz gáztól való függés csökkentése az Európai Unió hivatalos programjává vált az oroszok ukrajnai agressziója után, ezért a szakértők Lengyelországban újra felvetik: miért nem termeljük ki a palagázt?
Mindenki kemény téltől, és vele együtt az ipari termelés lecsavarásától tartott, de egyik sem következett be, állapítja meg a Moody's elemézése. A hitelminősítő így kis csökkenésről kis növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményének idei előrejelzését.
Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt – mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba. Hozzátette, a háború maga nem elfogadható, de az energiakrízis a vártnál gyorsabban rendeződött, az egész szankciós rendszernek és Ukrajna támogatásának formálisan elviselhető költsége van. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat második része.
Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt emelte ki az uniós csúcstalálkozó első napjának eseményei közül, hogy az EU egységes abban, hogy el kell számoltatni az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények felelőseit. Ennek része, hogy támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve az ukrán gyermekek deportálását szervező orosz tisztségviselő ellen bocsátott ki elfogatóparancsot.
A földgázpánik miatt túlságosan sok szerződést kötöttek olyan terminálok létrehozására a kontinensen, amelyek fogadni tudják a cseppfolyósított földgázt szállító óriási tankereket.
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Az energiaválság miatt a kormány a még el nem kezdett állami beruházásokat felülvizsgálja és halasztja.
A fizetésemelések mértéke jóval elmarad a munkavállalók által elvárt szinttől.
Míg Szlovákia a GDP 9,3, Magyarország csupán a GDP 1,1 százalékát fordította rezsivédelemre. Célzott támogatást rajtunk kívül csak Máltán nem adott a kormány a rászorulóknak.
Az októberben bezárt 364 posta közül az a 45 képez csak kivételt, amelyek üzemeltetésébe beszállt az illetékes önkormányzat.
A 125 önkormányzattal közös közműcég nem tudja kigazdálkodni az elszálló rezsiköltségeket, már a dolgozók márciusi bére is veszélybe került.
A fogvatartottak vacognak, éheznek – így terjeszti ki a társadalmi eltaszítás politikáját a kormány a büntetés-végrehajtási intézményekben élőkre, s ehhez jó ürügyet szolgáltat az energiaválság.
A magyar kormányfő szerint bár "nekünk eddig is barátunk volt" Azerbajdzsán, most , hogy szükség van az orosztól eltérő energiahordozókra, még fontosabbá vált.
A szakmai szövetség nem először hívja fel a figyelmét az illetékeseknek arra, hogy baj van. Tavaly nyáron már jelezték, hogy elindulhat a lavina, majd hónapokig ostromolták a szektort felügyelő energiahivatalt, és a minisztériumot is.
A vállalat a kemény piaci állapotok miatt kezdte mérlegelni a kivonulás lehetőségét.
Mivel Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől sem kaptak választ, miért nem visszamenőleg segít az a kormányrendelet, amelyről ezt ígérték, a IX. kerületi önkormányzat elkülönítene erre 70 milliót. Ám Baranyi Krisztina polgármester csak akkor szeretné ténylegesen felhasználni a pénzt, ha már az érintett lakók szolgáltatásának a kikapcsolása fenyeget.
Nagyjából hárommilliárd forintot még így is sikerült megspórolniuk. A Fővárosi Önkormányzat kimaradt a kormány rezsitámogatási köréből, egyelőre abban is csak reménykednek, hogy később fognak pénzt kapni – eddig ugyanis sem Láng Zsolt, sem Orbán Viktor nem kereste őket.
Több távhőszolgáltatónak pluszpénzt kell fizetnie az alacsony gázfogyasztás miatt, ami nem azért abszurd, mert a spórolás ellenére ki kell egyenlíteni a magasabb számlát, hanem azért, mert a kormány kötelezte huszonöt százalékos spórolásra az önkormányzatokat. Most az állami MVM hajtja a takarékoskodás árát kötbér formájában, de a végső számlát is az államnak kell állnia.
A nagyobb bajt egyelőre sikerült megoldani az enyhe tél miatti alacsonyabb fűtési igények miatt, de távolról sem lehet mondani, hogy vége a viszontagságoknak – vélik az Equilor elemzői. A cég idén minimális növekedetést vár, a forint gyengülésében pedig nincs megállás.
India 33-szor annyi orosz olajat vásárolt decemberben, mint egy évvel korábban.
