Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
Jobb nem belegondolni, mekkora globális energiaválság jön ősszel, ha nem lesz vége az iráni háborúnak. A legnagyobb veszély a kerozin- és a dízelhiány. Baloldali populista gesztus Magyar Pétertől a Karmelita bemutatása és megnyitása. Bulgária és Románia jó eséllyel pályázik arra, hogy Orbán Viktor örökébe lépjen az EU-ban fő bajkeverőként. Tajvan sorsát nem az amerikai és a kínai elnök fogja meghatározni, a szigetország erejét nem szabad alábecsülni. Témák és vélemények a világsajtóból.
Az Európai Bizottság arra figyelmezteti az uniós kormányokat, hogy ha túl bőkezű állami támogatásokkal ellensúlyozzák a cégeknek az iráni háború miatt kilőtt energiaárakat, abból fiskális összeomlás következhet.
Különleges intézkedéseket kellett bevezetnie több országnak is, amely komolyan függ a Hormuzi-szoroson át szállított olajtól.
Azt állítják, mivel az energiaválság alatt a horvát kormány hatósági árat vezetett be a gázra, kárt okozott a vállalatnak. Akár tízmillió eurós eljárásról is szó lehet.
Németország és Franciaország csökkenti az energiaárakat, hogy versenyképes maradjon a globális piacon, de a többi tagállam nehezen tartja velük a lépést – írja a brüsszeli Politico. Az olcsó energiaárak miatt az is könnyen előfordulhat, hogy inkább otthon maradnak a német cégek, nem fektetnek be annyit külföldön, például Magyarországon.
A rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek majd az olajcégek.
A tíz legnagyobb árbevételű vállalat közül hét az energetikában érdekelt.
A terv merész, de be is válhat.
A két állam a vállalkozásokat támogatja így, ezért most késhegyig menő vitát folytatnak Brüsszellel, mert attól tartanak, hogyha megszüntetik, akkor sok cég emigrál olyan országokba, ahol olcsóbb az energia.
Már 5,7 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre.
Látványosan lecsökkent az EU gázfogyasztása a téli hónapokban, köszönhetően a meleg télnek, a fogyasztáscsökkentési intézkedéseknek és a magas áraknak. Jól halad a felkészülés a következő télre, bár a fogyasztást idén is le kell majd nyomni, tavalyhoz képest 5-15 milliárd köbméterrel többet kell spórolni, vagy importálni.
Vizet prédikálnak és bort isznak a világ nagy bankjai, amelyek kiállnak a környezetvédelem mellett, de közben dollármilliárdokat költenek olyan környezetszennyező beruházásokra, mint a kőolaj és földgáz kitermelése, illetve ilyen erőművek építése.
Az unió azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, miközben alacsonyan tartja az árakat.
A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.
A reaktort 18 éve kezdték építeni.
A kormány a paksi bővítés szerződéseinek módosítására készül – miközben a jelenlegi keretek jók, a feltételek Magyarország számára előnyösek. Oroszországnak immár nincs szüksége uniós referenciára, már nem érdeke számára hátrányos feltételeket vállalni. A Roszatom nélkül jelen formájában nincs paksi bővítés, még az is kérdéses, szerepe mennyire csökkenthető.
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
„Hiszünk abban, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia” – osztja meg cége ars poeticáját Tóth Zoltán, az E.ON egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetője. Méghozzá egy viszonylag újkeletű szolgáltatásuk, a fogyasztás szabályozása kapcsán. Hogy ez mi fán terem, hogyan és mennyiben tud hozzájárulni az energiahasználat optimalizálásához? Ez is kiderül az alábbi interjúból.
