Rezsicsökkentés Ukrajnában
Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére.
Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére.
A Vaasaett energiaügyekkel foglalkozó think tank egy felmérést tett közzé, melyben az Európai Unió fővárosainak villamosenergia-, illetve gázárait hasonlítják össze, illetve megnézték azt, hogy mennyit emelkedtek az árak 2010 óta. A magyar főváros az áramárak tekintetében az uniós átlag felett, míg gázárak tekintetében az alatt van. A magyarok 20-29 százaléka eközben késik a rezsiszámlák fizetésével.
A vártnál sokkal alacsonyabb lett a júliusi infláció, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A rezsicsökkentés a rendkívül kismértékű pénzromlás fő oka, e nélkül 3 százalék körül járna a drágulás üteme. Adódik azonban a kérdés, hogy jó-e nekünk az alacsony infláció? Mit eredményeznek a mesterségesen alacsonyan tartott árak?
Kissé gyorsult májusban a fogyasztói árak éves emelkedési üteme a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) tagállamaiban.
Májusban 1,8 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbiakhoz és 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A továbbra is alacsony inflációt a rezsicsökkentés erősíti, egyes idényáras élelmiszerek azonban komolyan drágultak.
"Már nagyon unjuk, hogy hetente kijön egy teljesen értelmetlen összehasonlítás arról, hogy (...) milyen magasak nálunk az energiaárak" - ezzel kezdődik a friss energiagazdasági poszt. Ami aztán szemlélteti, hogy az ilyen állítások miért veszélyesek és viszonylagosak.
Bár a háztartási energiaárak szintjét és utóbbi időben történt változását tekintve Magyarország elmarad az európai átlagtól, a Portfolio.hu szerint hazánk vásárlóerő-paritáson számolva továbbra is a legdrágább országok között tartozik.
Tíz éve nem fizettek olyan keveset az amerikaiak a háztartásaik energiaellátása után, mint tavaly. Az energiaköltségek szem előtt tartása ráadásul az energiahatékonyság növelésével is társult.
Több mint egy hete hirdeti a kormány a lapokban, hogy csak Magyarországon csökken a rezsi – idézi fel az Energia Gorilla blog, amely most utánajárt, valóban egyedi-e a magyar rezsicsökkentés, és más országokban hogy állnak az energiaárakkal.
Ha az állam a lakosság érdekében beavatkozik az árakba, akkor a veszteségüket a szolgáltatók részben a nagyfogyasztókon mérséklik. Egy kormánynak egyensúlyoznia kell, mit bír a lakosság és mi árt már az ipar versenyképességének. Bár választani az emberek mennek, munkát a gazdaság szereplőitől kapnak. A hvg.hu bemutatja, hogyan néz ki ez a dilemma német-francia összevetésben.
A magyar kormány továbbra is haladna előre a rezsicsökkentés útján, a tavasz folyamán 10 százalékkal mérséklődhet a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás díja. Emellett pedig a gáz- és villamos energia ára 2014-ben további 20 százalékkal csökkenhet. Ezzel így havi szinten 10 ezer forinttal is csökkenhetnének a magyar családok rezsiszámlái.
Iparági értesülések szerint "fizikai képtelenség" a már végrehajtott 10 százalékos rezsicsökkentés után még további 15 plusz 15 százalékos vágást végigvinni. Ha ezt meglépné a kormányzat, akkor gyakorlatilag nulla nevételük lenne a szolgáltatóknak.
A kormány döntött a lakossági energiaárak 10 százalékos csökkentéséről - olvasható a Magyar Közlöny legutóbbi számában.
A magyar családok jelentős hányada bevételeik irreálisan nagy részét a lakhatásra és a rezsire költik. Megoldás erre a helyzetre is lenne, hiszen az is akár a felével csökkenthetné az energiafogyasztását, akinek nincs milliós megtakarítása otthona energetikai felújításának finanszírozására.
Már a mostani fűtési szezonban kikerülhet az egyetemes tarifa alól az átlagosnál nagyobb lakossági energiafogyasztás, indokolt ugyanis, hogy egy otthoni medence fűtéséhez piaci áron vásárolják az energiát - mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Magyar Energiahivatal (MEH) elnöke.
Szlovákiában a fogyasztói árak a várt mértékben, 0,2 százalékkal nőttek havi szinten októberben, miközben az éves ráta 4,4 százalék lett, ami 2008 decembere óta a legmagasabb.
A magyar cégvezetők döntő többsége szerint nőni fognak az energiaárak a következő fél évben, s csak hat százalékuk számít csökkenésre - derül ki a Policy Agenda-Ipsos kutatásából.
A magyarországi energiaárak leginkább az energiaszolgáltatókon és a világpiaci hatásokon múlnak a cégvezetők szerint, míg a harmadik legerősebb befolyásoló tényezőnek a kormányt tartják - erre a következtetésre jutott a Policy Agenda és az Ipsos felmérésének szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből.
Szanyi Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a kormány jó lendülettel hozta azt a vállalást, amire a tavaly tavaszi választásokon az emberek elsöprő fölénnyel szavaztak, mégpedig azt, hogy a lehető leghamarabb minimum 10, de inkább 15 százalékos energia-áremeléseket szeretnének.
Október 6-án tárgyal a kormány a gáz- és áramtörvény módosításáról; szeptemberben megegyeznek az új árképzési rendszerről - nyilatkozta Horváth Péter, a Magyar Energia Hivatal elnöke a Magyar Nemzet hétfői számában.