szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A vártnál sokkal alacsonyabb lett a júliusi infláció, a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A rezsicsökkentés a rendkívül kismértékű pénzromlás fő oka, e nélkül 3 százalék körül járna a drágulás üteme. Adódik azonban a kérdés, hogy jó-e nekünk az alacsony infláció? Mit eredményeznek a mesterségesen alacsonyan tartott árak?

Az elemzők által vártnál is alacsonyabb, mindössze 1,8 százalékos volt az éves infláció idén júliusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Júniushoz képest pedig az árak ezzel párhuzamosan 0,3 százalékkal csökkentek. Éves alapon azonban egyes élelmiszerek már komolyan drágultak, az idényáras élelmiszerek – például burgonya, friss zöldség –, illetve a szeszesital, dohányáru és tömegközlekedés ára emelkedett az infláció átlagos mértékét jelentősen, 3-6 százalékkal meghaladó szinttel.

A masszív élelmiszer- és szeszesital, illetve dohányáru-áremelkedést ugyanakkor továbbra is "kiüti" a rezsicsökkentés, amely két etapban – év elejétől, illetve július elejétől – lépett idén életbe, és ahogy a KSH is kiemeli, az alacsony éves árnövekedés oka a háztartási energia árának jelentős mérséklődése.

Az infláció a kormány intézkedéseinek köszönhetően tartózkodik évtizedek óta nem látott alacsony szinten. De vajon mekkora lenne a pénzromlás mértéke a rezsicsökkentés nélkül? Jó nekünk az alacsony infláció? A mesterségesen alacsonyan tartott árak mit eredményeznek?

Rezsicsökkentés nélkül 3 százalék körül lennénk

A közüzemi díjak csökkentése nélkül – ide értjük az elektromos áram, víz, csatorna, szennyvízszippantás, földgáz, szemétszállítás, kéményseprés, palackos gáz árának leszállítását – körülbelül a 3 százalékot alulról verdeső infláció jönne ki – fejtette ki a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde makroelemzője. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú céljával – amely 3 százalékot jelöl meg – már összhangban lenne, ám önmagában az inflációs adat nem mond semmit, az egész gazdaság kontextusában érdemes vizsgálni az inflációt.

Az élelmiszerek az inflációt meghaladó mértékben drágultak, ám a rezsicsökkentés megteszi a hatását
Fazekas István

Magyarországon a 3 százalék körüli alacsony inflációtól "nem kell hasra esni", Lengyelországban az egyáltalán nem recessziós környezet ellenére ennél jóval alacsonyabb értéket mértek – fejtette ki Samu. Hazánkban úgy van még mindig az európai átlagot is meghaladó infláció, hogy a gazdaság nem bővül. A korábbiaknál ugyanakkor alacsonyabb infláció viszont azt eredményezi, hogy a béremelkedés mértéke visszafogottabb lett, és az ország versenyképességi helyzetét is jobban figyelembe veszi a fizetések növekedése.

A Concorde makroelemzője emellett hangsúlyozta, hogy a júliusi inflációs adatba még nem épült be a nagyobb kiskereskedelmi árrés miatt drágább cigaretta, augusztusban viszont már számolni lehet ezzel. Mivel a dohányáru súlya az inflációs kosárban viszonylag nagyobb, a mutató a drágább cigivel 2,4 százalék körül alakulhat – fejtette ki Samu.

Az igazi probléma ugyanakkor az, hogy bár az inflációban további lefelé mutató tényezők tapasztalhatóak – ősszel még jöhet egy újabb közüzemi díjcsökkentési forduló – 10, de akár 20 százalékról is hallani. Az így "kierőszakolt rezsicsökkentés" okozta alacsony infláció ugyanakkor félre is vezetheti a döntéshozókat a gazdasági döntések meghozatala során – emelte ki a Concorde makroelemzője.

Magas volt a tavalyi bázis is

Ha a rezsicsökkentést kivennénk a kosárból, 0,8 százalékkal lenne magasabb az infláció – mondta Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. Ezt a maginfláció – az élelmiszer-, illetve energiaáraktól megtisztított mutató – is alátámasztja, mely 2,8 százalékon áll. A kérdés megértéséhez hozzá kell tenni, magas bázisról – tavaly szeptemberben még 6,6 százalékon pörgött a drágulás – számítják a mutatót, erre pedig a rezsicsökkentés még rátett egy lapáttal.

További kamatvágások jöhetnek
Bár a magyar jegybank monetáris tanácsát eddig sem az inflációs félelmek mozgatták az alapkamattal kapcsolatos döntéseinek meghozatalakor, az alacsony infláció újra megtámogathatja azokat a véleményeket, amelyek szerint van tér további kamatvágásra. Még akkor is a vágás irányába léphetnek a tanácstagok, ha elemzők szerint a kamatszint már elérte a csökkentési ciklus alját, a további vágások már az állampapírok hozamának nagyobb emelkedését eredményezhetnék.

Az idei évet eközben rengeteg olyan kormányzati intézkedés – például az e-útdíj, a tranzakciós adó bevezetése, illetve emelése, a telefonadó emelése – jellemzi, amelyek azonban az áremelkedés irányába hatnak augusztustól, ezt az eddigi rezsicsökkentések csillapítják – fejtette ki az Equilor elemzője. Gabler szerint ugyanakkor ha októberben is jön még egy energiaár-csökkentés, akkor az tovább viheti le az inflációt (a rezsicsökkentés nélkül, de cigidrágulással viszont augusztusban már 3,5 százalék körül lenne az egy évre visszatekintő drágulás – a szerk.). Ez viszont azt eredményezi, hogy alacsony lesz az idei bázis, jövőre pedig már 3 százalék fölé kúszhat az infláció. Amennyiben nem lesz több kormányzati bejelentés, intézkedés idén október után, akkor talán 2014 őszére már egy sztenderd, torzításoktól mentes inflációt kaphatunk – hangsúlyozta az elemző. 

Az alacsony infláció súlyos forintokat vesz ki a költségvetésből, ám pörgeti a fogyasztást

Az alacsony inflációnak vannak negatív és pozitív hatásai is. Pozitívumként említhető, hogy a pénzromlás alacsony mértéke kedvez a megtakarítások emelkedésének – még az alacsonyabb kamatokkal is –, illetve ezzel párhuzamosan az alacsonyabb árak a fogyasztást is ösztönözhetik. A belső fogyasztás javulására szükség is lenne, ez a második félévtől talán már bekövetkezhet. Az alacsony infláció ugyanakkor negatív hatással van a költségvetésre, kevesebb áfa folyik be a büdzsébe, így pedig kevesebb elkölthető pénzzel is kalkulálhat a kormány. Részben emiatt is volt szükség a sorozatos kiigazító csomagokra, ezek viszont a csekély gazdasági növekedést fogják vissza. További negatívum, hogy tavaly még 5,2 százalékos idei inflációval kalkuláltak, így ennek mértékével emelték év elején a nyugdíjakat is. Ezt visszacsinálni már nem lehet, a nyugdíjasokat csak kompenzálni lehet, ha nagyobb az infláció a vártnál, így itt is jelentős pluszkiadása lehet(ne) a kormánynak – hangsúlyozta Gabler.

Rezsicsökkentés nélkül az infláció a 3 százalékot verdesné. A kisebb mértékű pénzromlásnak vannak előnyei és hátrányai is
MTI / Rosta Tibor

Az Equilor elemzője is pozitívnak tekinti az alacsonyabb bérnövekedést, bár itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar cégek jelentős része olyan helyzetben van, hogy nem is tudna az inflációt meghaladó mértékű fizetésemelést adni munkavállalóinak. A lassú bérnövekedés a bérinflációs hatást is csökkenti, ez pedig könnyít a vállalatok helyzetén.

Jövőre jöhet a "sztenderd infláció"

Magyarországon deflációra – mindenki rémére, a visszaeső fogyasztásra (holnap úgyis olcsóbb lesz minden, így ma nem vásárolunk) – nem kell számítani. Ha a fentiek tükrében idén ősz után nem lesz több nagy, az inflációra is hatással lévő kormányzati intézkedés, akkor jövő őszre beállhat egy mondhatni sztenderd állapot. Az Equilor által várt 1,4 százalékos növekedéssel egy 3 százalék körüli infláció már kompatibilis lehet, hangsúlyozta Gabler Gergely.

Küzdelem az inflációért
A fejlett országok jelentős részében a jegybankok "folyamatos harcot vívnak" a nullánál nagyobb infláció eléréséért, és így annak elkerüléséért, hogy a recesszió-infláció-bércsökkenés ördögi körébe kerüljenek. Ennek legjobb példája Japán, ahol évtizedek óta probléma a dezinfláció, a folyamatosan csökkenő árak a gazdasági növekedést is megfogják (és vice versa), ezek a folyamatok pedig az emberek fogyasztói kultúrájára, elvárásaira is hatással vannak. Az ottani kormány és jegybank egy monetáris lazítás, a pénznyomda beindítása keretében épp most próbálkozik felpörgetni a fogyasztást és növekedést, ezzel pedig nagyobb inflációt generálni. A siker egyelőre egyáltalán nem garantált, sőt, a megugró kormányzati kiadások az ország eladósodottságának mértékét jelentősen növelik.

* * * Már teljesen ingyenes bankszámlák is elérhetőek

Sokan fizetnek éves szinten több tízezer forintot csak azért, mert van saját bankszámlájuk. Azonban léteznek már teljesen ingyenes számlacsomagok is! A Bankmonitor bankszámla kalkulátora – a bankolási szokásai alapján - mindenkinek személyre szabottan megmutatja az elérhető legkedvezőbb ajánlatokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!