Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Vaasaett energiaügyekkel foglalkozó think tank egy felmérést tett közzé, melyben az Európai Unió fővárosainak villamosenergia-, illetve gázárait hasonlítják össze, illetve megnézték azt, hogy mennyit emelkedtek az árak 2010 óta. A magyar főváros az áramárak tekintetében az uniós átlag felett, míg gázárak tekintetében az alatt van. A magyarok 20-29 százaléka eközben késik a rezsiszámlák fizetésével – írja a BBC. Érdekesség, hogy Helsinkiben a legolcsóbb a háztartási energia, a legdrágább a németországi Berlinben, ott mintegy 2,5-szeresével többet kell fizetniük a lakóknak annál, mintha a finn fővárosban élnének.
Magyarországon egy kWh áramért 23,53 eurócentet kellett fizetni 2013 novemberében (az árak vásárlóerő-paritáshoz vannak igazítva), míg a legolcsóbbnak tekintett Helsinkiben 11,43-at. Az uniós fővárosok átlaga 20,34 eurócent volt. Az egy kWh-ra átszámított földgázért Budapesten 6,53 eurócentet kellett fizetni ugyancsak idén novemberben, míg Luxemburgban 5,23 eurócentet. Az uniós átlag 7,91 cent volt. Érdekesség, hogy a tanulmány kiemeli, hogy Svédországban azért kiemelkedően magas a háztartási földgáz ára, mivel egész Svédországban csak 33 ezer háztartás használ gázt, tehát kicsi a piac.
A BBC ismertetése megjegyzi, hogy bár a legtöbb uniós államban 2010 óta megfigyelhető volt egy komoly emelkedés, több államban, például Magyarországon, megvágták a közműszolgáltatások árát.
Érdekességképpen elmondható az is, hogy míg Skandinávia államaiban a lakosság 2 százalékának jelent problémát az, hogy rendesen kifűtsék lakásukat, addig Kelet-Közép-Európa egyes országaiban (például Bulgáriában) ez az arány 30 százaléknál is nagyobb. Magyarországon a statisztika szerint a népesség 10-19 százaléka esik ebbe a kategóriába.
Szinte egész Nyugat-Európában és Skandináviában 0-9 százalék azok aránya, akik késnek a háztartási energiacsekkek befizetésével, míg Dél-Európában és Közép-, illetve Kelet-Európa felé érkezve ez az arány meredeken emelkedik: a románok 27, a bolgárok 28, a görögöknek pedig 32 százaléka nem tud időben fizetni. Magyarország a 20-29 százalék közötti kategóriába esik.
