Nagyobb reményekkel lehet csatlakozni egy növekvő párthoz, mint egy leépülőhöz – mondja Gyurcsány Ferenc DK-elnök, aki több ciklusra tervez, mondván: ennyi mocskot nem lehet négy év alatt eltakarítani.
Mit mondott az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a bővítésről, a válságról, Kínáról vagy éppen az MI-ről, amikor az Unió állapotáról beszélt? Szóba került-e Magyarország az évértékelőben? Lesznek-e szövetségesei Orbán Viktornak és van-e lehetőség arra, hogy Brüsszel leszámoljon a vétópolitikával? Ezekről beszélt közéleti podcastunkban kollégánk, Gyükeri Mercédesz, aki Strasbourgból tudósított Ursula von der Leyen (elméletileg) utolsó 'State of the European Union' beszédéről.
Még nem látszanak a jövő évi önkormányzati választáson egymásnak feszülő felek, de a fővárosban a regnáló vezetésnek kedvez a jelenlegi helyzet – véli Gáspár Kristóf politológus, a főként fiatal társadalomtudósokat foglalkoztató Paradigma Intézet vezető elemzője.
Varga 2019-ben váltotta az akkor szintén az Európai Parlamentbe távozó Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterként, most Orbánnak új miniszter után kell néznie.
Pontosan egy év múlva esedékesek a következő európai parlamenti választások. Vajon megáll a részvétel csökkenése? Mennyire befolyásolja az EU polgárait az ukrán háború? Összeszedtük, amit a jövő júniusi voksolásról tudni érdemes.
Európa hatalmi válságban van, a kiút pedig az egyhangú döntéshozás eltörlésén és Ukrajna integrációján keresztül vezet – mondta Guy Verhofstadt EP-képviselő, volt belga miniszterelnök videós közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában. Az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Renew képviselőjét emellett arról is kérdeztük, megerősítette vagy meggyengítette-e a háború az Európai Uniót, van-e szükség európai hadseregre és a liberális politika bukása-e, hogy a jövő évi EP-választásokon tovább erősödhet a konzervatív jobboldal.
Az új jogszabály megnehezíti az ellenzéki pártok helyzetét, jelentősen szűkülnek a lehetőségeik.
Az Országgyűlés május 23-án szavaz a törvényalkotási bizottság javaslatáról, ha elfogadják azt, akkor idén júliustól jövő júniusig nem lehet majd időközi választásokat tartani.
Szentpéteri Nagy Richárd szerint abból is csak a kormány fog profitálni, hogy napra pontosan az EP-választásokra időzítette az önkormányzati választásokat.
Vitára hívtuk a Momentum, az LMP és a DK egy-egy országos politikusát közéleti podcastunkban – íme néhány idézet arról, hogyan látják az ellenzék helyzetét.
Le lehet-e váltani a Fideszt választásokon, és ha igen, miért áll egy helyben az ellenzéki politika egy teljes éve? Hogyan foghatnak össze a pártok egymással, ha közben egymás kárára is építkeznek? Gyurcsány Ferenc és az árnyékkormány fontos építőkocka, vagy útakadály az együttműködésben? Közéleti podcastunk legfrissebb adásába Orosz Annát, Ungár Pétert és Kocsis-Cake Oliviót hívtuk vitázni.
Cserélt a Momentum az élen az előző választáshoz képest.
Gyöngyösi jelenleg a párt egyetlen európai parlamenti képviselője.
Az ellenzék jelenleg abból tanulhatja a legtöbbet, ha nem akar többet belelátni Budai Lóránt sikerébe egy helyileg népszerű arc pártoktól független sikerénél. Ezt éppen elég lenne tudatosítani, mert 2019 óta gyakorlatilag minden jel arra mutat: mindenből csak azt fogadták meg, ami a személyes túlélésüket garantálja. 2024 viszont remek ugródeszka lehet 2026-ra – feltéve, hogy az egykori összellenzék újra össze tud fogni, az összefogás középpontjába pedig a népet tudja helyezni, nem a hatalmat.
A kormányközeli kutatócég pártpreferencia-mérése alapján is stabilan vezetnek a kormánypártok.
Egyszerre van együttműködési kényszer és félidős versengés az ellenzék pártjai között, miközben a többségük magára sem talált még. A legaktívabb a DK – a többiek kannibalizálásában. Tényleg leszedhetik Karácsonyt?
„Az Európai Néppárt (EPP) és az európai parlamenti konzervatív erők együttműködését” sürgeti Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki a római kormánypártok tervezett fúziójáról is beszélt vasárnap a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjújában.
Az LMP-s politikus úgy látja, önállóan indulhat az LMP a 2024-es EP-választáson, az ezzel egy időben rendezett önkormányzati voksoláson pedig nem minden ellenzéki politikus "kapja majd meg az LMP logóját".
Baj van bőven: óriási az élelmiszerár-emelkedés, brutális az infláció, most jönnek az első rezsiszámlák – sorolja a HVG-nek adott interjúban Botka László szegedi polgármester, aki szerint ennél nagyobb lehetősége nem lesz az ellenzéknek. Azt is gondolja, hogy soha nem volt ennyire aktuális egy újraelosztásra, a középosztály védelmére építő szociáldemokrata program.
