Ahogyan azt korábban megírtuk, a törvényalkotási bizottság (TAB) kormánypárti tagjai benyújtottak egy javaslatot, amely egyebek közt szigorítja a listaállítás feltételeit, és a haláleset vagy lemondás miatt szükségessé váló időközi választás helyett azt a magyar választási rendszertől idegen megoldást vezeti be, hogy az egyéni választókerületek felszabadult mandátumát az adott párt vagy más jelölő szervezet 2019-es listáján szerepelt jelöltek valamelyike kaphassa meg. A bizottság az ellenzéki tagok tiltakozása mellett, az eljárás jogállamiságáról folytatott heves vita után fogadta el a módosító csomagot.

Nem ez az első eset, amikor a TAB nem egyszerűen módosításokat javasol egy tárgyalt törvényjavaslathoz, hanem lényegesen átírja azt. Ez történt az igazságügyi reform esetén, amikor egy eredetileg másról szóló szöveget az Európai Bizottsággal történő gyors megegyezés érdekében az első szótól az utolsóig átírtak.

Ez az eljárás azt jelenti, hogy a módosításnak álcázott, valójában teljesen új javaslatokról nem tarthatnak általános vitát a plenáris ülésen, a képviselők nem nyújthatnak be módosító indítványokat, és azokról az illetékes szakbizottság – ez esetben az igazságügyi – nem folytathat részletes vitát. A zárószavazás előtt ugyan van lehetőség plenáris vitára a TAB úgynevezett összegző módosító indítványáról, de ez nem pótolja az ilyenkor kimaradó teljes törvényhozási eljárást.

Az ilyen szövegeket általában „a bizottság kormánypárti tagjainak javaslata” címmel nyújtják be, az illetők megnevezése nélkül. Terjedelmük és bonyolultságuk alapján azonban valószínűsíthető, hogy ezek valamelyik kormányhivatalban készülnek. Egy most tárgyalt másik igazságügyi saláta-törvényjavaslathoz például, amely 35 különböző törvény egymással össze nem függő módosításáról szól, a TAB szintén kormánypárti tagok javaslata alapján egy 141 pontból álló bizottsági módosító csomagot fogadott el – vita nélkül – ugyancsak a csütörtöki ülésen.