Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Az MSZP politikusa szerint a két év múlva esedékes EP-választásokon is együtt kellene indulnia az ellenzéknek.
A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy nem lát problémát az EP és az önkormányzati választások egy napon tartásában.
Tíz éve már tervbe vette a Fidesz, hogy egyszerre tartja az európai parlamenti és az önkormányzati voksolást, de csak most – amikor az ellenzék pártjai az előbbin önállóan, a másikon közösen akarnak indulni – készül ezt alaptörvénybe vésni. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az ellenzék így is, úgy is nyer.
Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része – köztük fideszesek is – azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint az állam így 9-10 milliárd forintot is spórolhat. A törvényjavaslatot már a jövő héten beterjeszthetik. Ha a parlament elfogadja, akkor a jelenlegi településvezetők ugyan 2024 októberéig maradnak hivatalban, azonban már tavasszal döntenek sorsukról a választók.
A politikus, akit Karácsony Gergely ajánlott a Párbeszéd társelnökének, azt szeretné, ha a pártok külön indulnának az EP-választáson.
Már a 2024-es európai parlamenti választásokat azon szabályok alapján bonyolíthatják le, amelyeket most fogadott el az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága. A kezdeményezés nem új, azonban most kezdődött meg a jogszabálytervezet jóváhagyási folyamata, amelynek első lépése a szakbizottsági döntés volt.
Még az idén ítélet születhet a volt jobbikos képviselő ügyében.
A közvélemény mérhetetlen, az ebből kovácsolt összefogás igazságtalan és antidemokratikus lenne.
Új helyzetet hozott az EP-választás, mondta el Török Gábor politológus az Inforádióban, a választók könnyebben pártolnak át épp esélyesebbnek tűnő pártokhoz. De egyik párt sincs vezető szerepben, ahhoz kellene egy ellenzéki Orbán Viktor, ám ennek nyoma sincs. Az előválasztás siker volt az ellenzéknek, Kálmán Olga színre léptetése is jó ötlet volt, csak Kálmán rossz politikusi teljesítménye miatt végül kudarc lett.
A Csongrád Megyei Főügyészség indítványának helyt adva a Czeglédy Csaba elleni büntetőeljárás folytatásáról döntött a Szegedi Ítélőtábla.
Elfogadható megoldást sikerült kialakítani, de ne dobáljuk még a kalapunkat az égre örömünkben – mondta Brüsszelről a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában. Beszélt a kommunizmusról is, a DK-s Dobrev Klára juttatta ezt eszébe. Kiderült, milyen országot építene Orbán. Hitelfelvétel helyett azt szeretné, ha Magyarország tudna hiteleket nyújtani másoknak.
A felvétel szerint az EP-választás előtt egy olajüzletnek álcázva akartak orosz pénzt juttatni a Ligának. Salvini embere Orbánt is megemlíti, mint oroszpárti szövetségesüket.
Magyarországot is elérte az elvi vita, joga volt-e az unió állam- és kormányfőinek semmibe venni az európai polgárok szavazatát, és a csúcsjelöltek helyett egy saját bizottsági elnököt varázsolni a brüsszeli bürokrácia élére. A helyzet az, hogy a Tanács valóban felrúgta a népfelség elvét, de Orbán Viktornak ehhez volt demokratikus felhatalmazása.
A visegrádi négyeket, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, valamint a közép-európaiakkal együttműködő Olaszországot okolja a DW német hírportál elemzője azért, hogy a vártnál is sokkal nehezebben ment az EU-s toptisztségek elosztása. A portál szerint nem fog javulni a helyzet.
Nem lenne meglepetés, ha Európában megfúrnák Trócsányi biztosi álmait.
Aki elhelyezte a plakátokat május 26. előtt, annak mostanáig el kellett azokat távolítania. Ha ezt nem teszi meg, az önkormányzattól várhat egy számlát.
A legtöbb figyelmet a kormány kapta a megvizsgált híradókban.
Megejtette Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjúját a Kossuth rádióban. A miniszterelnök úgy látja, a V4-ek, benne Magyarország egyenrangú félként fog tárgyalni Németországgal és Franciaországgal. Beszélt a Hableány tragédiájáról is.
