Megkértek 10 000 embert, hogy rendeljen ételt a netről. Ami azután történt, az tanulságos
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, az emberek hajlandóak-e olyan ételt választani, aminek kisebb a környezeti lábnyoma, ha tudják, melyik az.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, az emberek hajlandóak-e olyan ételt választani, aminek kisebb a környezeti lábnyoma, ha tudják, melyik az.
HVG
Ausztrál kutatók 2024-ben fejlesztették ki az újfajta kenyérreceptet, ami egészségesebb étkezés felé terelhetné a társadalmat.
HVG
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A napi öt adag zöldség és gyümölcs régóta az egészséges étrend egyik alapüzenete. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban ez önmagában még nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy bizonyos, a szív egészsége szempontjából fontos növényi vegyületekből megfelelő mennyiséghez jussunk. A kérdés nemcsak az, eszünk-e elég zöldséget és gyümölcsöt, hanem az is, hogy melyeket választjuk.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Brit kutatók vizsgálata alapján a böjtölés egy formája rendkívül jót tesz nemcsak a szájüreg, de az egész szervezet gyulladásos paramétereinek.
HVG
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett tiszta étkezés komoly egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.
HVG
Mi lenne, ha a koleszterinszintünk javításához nem hónapokig tartó diétára, hanem mindössze két napra lenne szükség? Egy új német kutatás szerint a rövid, intenzív zabdiéta meglepően tartós anyagcsere-előnyökkel járhat. A történet azonban nem ennyire egyszerű: úgy tűnik, nem mindenkinél működik ugyanolyan hatékonysággal.
hvg.hu
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.
Ha egy rossz alvás, pár hét mozgáshiány vagy egy kisebb fertőzés is jobban megvisel, nem biztos, hogy csak az idő múlását érzed. A hormézis kutatása azt próbálja megérteni, miért nem az állandó kímélet, hanem a jól adagolt terhelés segít megőrizni a szervezet alkalmazkodóképességét. Mi történik a sejtekben, amikor egészséges stressz hatása alá kerül a szervezet? Melyek a hormézis tudományosan bizonyított módszerei, és mi az, amihez érdemes óvatosan hozzáállni?
Új rovat indul a Pulzuson: Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember a longevity szempontjából is meghatározó táplálkozási trendeket elemzi. Elsőként az időszakos böjtöt – ami sokak szerint csodaszer, azonban mégsem ajánlott mindenkinek. Arra is kitér, hogy bár nagyon elterjedt mostanában a reggeli elhagyása, ez a trend pont ellentmond az egészséges cirkadiánműködésnek.
Ausztrál kutatók szerint már a napi rutin minimális megváltoztatása is jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
HVG
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Vajon mi a közös bennük? Természetesen a zöldségek és a rostok jelenléte, valamint az ultrafeldolgozott ételek hiánya.
Szintet lépett a legnépszerűbb fogyasztószer, amely immár tabletta formában is elérhető. A pirula elhiteti a szervezettel, hogy kevesebbtől jóllakott, ami azt is jelenti, hogy a népszerű étteremláncoknál kisebb adagokat és más jellegű fogásokat keresnek a vevők. Többen viszont tovább mennek az életmódváltásban és egyenesen a frászt hozzák az élelmiszeripari befektetőkre.
Amerikai és argentin kutatók 22 kutatás eredményeit vizsgálták meg, az adatok alapján pedig úgy tűnik, a fogyás tekintetében nem szabad túl sokat várni az időszakos böjtöléstől.
HVG
A Miami Egyetem onkológusa, Mikkael Sekeres szerint a leggyakoribb kérdés, hogy mit és mennyit kell enni, ha valaki szeretné minimalizálni a rákos megbetegedések kockázatát. Ezzel kapcsolatban adott néhány tanácsot.
HVG