Ugyanakkor nem eszik olyan forrón a kását: a vegánok számára is van némi megkötés – derült ki abból a nagyszabású kutatásból, amelynek eredményei az amerikai dietetikusok társaságának hivatalos lapjában jelentek meg.
Csokoládé- vagy káposztaleves-diéta? Vega legyek vagy inkább paleózzak? Zsír vagy olivaolaj? Glutén- vagy a laktózmentes? Megannyi kérdés, és megannyi csodát ígérő módszer és forradalmi újítás cirkulál a fogyókúra- és az étrendpiacon: szinte minden napra jut valami, ami azt ígéri, hogy megváltoztatja az életünket, meggyógyít, és jobb emberré tesz. Holott a valóságban nincsenek csodák: az egészséges és tartós fogyás a rengeteg ígérettel kecsegtető divatdiétákhoz képest viszonylag lassú és küzdelmes folyamat, ami egyben életmódváltást is jelent. Szakemberek segítségével jártunk utána, hogyan különböztessük meg egymástól az átverést és a valóban bevált, egészséges módszereket.
Mókás műsort adott gazdájának és az internetnek köszönhetően minden rajongójának Juniper, a házi róka. Hónak nézte az ágyra terített fehér takarót és kitartóan próbált beleásni. Gazdája szerint Juniper jó fej, de nem ölelgetnivaló kis házi kedvenc.
Drága, nem tápláló, nehéz hozzájutni az alapanyagokhoz - hangzanak az ellenérvek, de a Magyarországon is egyre népszerűbb életmód hívei állítják, a veganizmus itthoni viszonyokhoz is adaptálható. Ráadásul az egész nem a táplálkozásról, hanem a felelősségvállalásról szól. Egy budapesti nyers vegán üzlet vezetőivel és a vegán receptkönyvét frissen megjelentető Steiner Kristóffal beszélgettünk.
Semmi mást nem volt hajlandó fogyasztani egy most 37 éves brit nő három évtizeden keresztül, csak tükörtojást sültkrumplival. Végül egy terapeuta segítségével már zöldségeket is eszik.
Míg egy átlagos napon észrevétlenül fél és egy liter körüli folyadékot párologtatunk el a bőrünkön keresztül, addig kánikula idején verejtékcseppek formájában ennek többszöröse távozik. Most öt egyszerű, de nagyszerű tippet ajánlunk izzadás ellen.
Világszerte romlik az emberek étrendje, Magyarország pedig az egészséges étrendet tekintve a legrosszabbak között van – írja a The Lancet című brit orvosi folyóirat.
Az antioxidánsokban gazdag ételek, például a brokkoli vagy a paradicsom fogyasztása javíthatja a középkorú és idősebb férfiak spermiumának minőségét - állapították meg amerikai kutatók.
A mozgásszegény életmódot és magas kalóriaértékű étrendet okolják leginkább a szakértők a járványszerűen terjedő elhízásért, egy nemzetközi kutatás viszont azt bizonyította be, hogy a kevés mozgás nem sok szerepet játszik, mivel a vadászó-gyűjtögető népesség és a nyugati lakosság energiafelhasználása nem különbözik egymástól.
A megfelelő, egészséges étrend javít a figyelemhiányos, hiperaktív gyerekek állapotán - állítják amerikai kutatók a Pediatrics című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban.
Jobban teljesítettek a memóriateszteken azok az emberek, akiknek az étrendje gazdag volt kolinban, és kisebb eséllyel jelentkeztek agyukban demenciára utaló jelek is - állapították meg tanulmányukban amerikai kutatók.
Senki sem tudja megváltoztatni azokat a géneket, amelyeket az őseitől örökölt, de mindenki kiválaszthatja azt az étrendet, mellyel kedvezően befolyásolhatja az örökölt kockázatot, amivel megszületett. Két nagy nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy megfelelő koszt jelentősen mérsékelheti a genetikai veszélyt, ami szív-és érbetegségekre hajlamosít.
A nyugati emberek genetikai ok miatt vágyódhatnak jobban a zsíros ételekre és az alkoholos italokra, mint a keletiek - idézte skóciai kutatók megállapítását a BBC hírportálja.