Az őskori étrend nem volt olyan egyoldalú, mint ahogy azt ma sokan elképzelik: a növényeknek is fontos szerepük volt benne. Csakhogy míg az állati csontok és a kőeszközök évezredeken át fennmaradhatnak, a növényi maradványok gyorsan lebomlanak, ezért is nehezebb rálelni a nyomaikra.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaikon keresztül a polifenolok támogathatják az idegsejtek működését, és mérsékelhetik az agy öregedésével összefüggő káros folyamatokat.
A gyerekek étkezési szokásai nemcsak arról árulkodnak, mit szeretnek vagy utasítanak el, hanem arról is, hogyan viszonyulnak az ételhez és önmagukhoz. Dietetikus és gyermekpszichológus szakértő segítségével jártuk körül, hogyan támogathatják a szülők a kiegyensúlyozott, egészséges étkezési minták kialakulását kicsiknél és kamaszoknál egyaránt.
A férfiak hormonális változása lassú, évtizedeken át zajló folyamat. Nem egyik napról a másikra történik, de 40–50 körül már érezhetőek a tünetei, amelyeket sokan az öregedés jeleinek tekintenek. Németh Sándorral, a BioTechUSA szakértőjével és Kiss Jenő, profi testépítővel és személyi edzővel beszélgettünk arról, hogy mire érdemes egy 40 feletti férfinak figyelnie ebben az életszakaszban.
Évente akár 15 millió ember korai halála is megelőzhető lenne a gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag étkezéssel, valamint a tejtermék- és húsfogyasztás minimálisra korlátozásával – írja éves elemzésében az EAT-Lancet Bizottság.
Kínai kutatók előzetes eredményei alapján ígéretesnek tűnik az a készítmény, amely a bélrendszerben köti meg a zsírt, hogy az ne tudjon felszívódni.
Nők is szedhetik, nem károsítja a szerveidet, és a legalaposabban vizsgált étrend-kiegészítő. Bár az utóbbi években a kollagén került a reflektorfénybe, a kreatin már évtizedek óta stabilan tartja helyét a sporttudomány és a táplálkozáskutatás élvonalában. Az egyik legnépszerűbb vegyület, nem véletlenül, ugyanis számtalan sikeres kutatás bizonyítja hatékonyságát. De mikor, kinek és hogyan érdemes szedni? Németh Sándort, a BioTechUSA termékspecialistáját kérdeztük a részletekről.
Aggasztó összefüggéseket fedeztek fel amerikai kutatók az egészségtelen élelmiszerek és üdítők fogyasztása, valamint a különféle betegségek kockázata között.
A vulkán által elpusztított város lakosai gabonaféléket, hüvelyeseket és halat is fogyasztottak – derült ki a megtalált élelmiszer-maradványokból, amelyeket a régészeti park laboratóriumaiban vizsgáltak meg.
Wimbledon friss bajnoka nemcsak az edzésben, az étkezésben sem bízik semmit a véletlenre. A „Jannik-módszer” néhány elemét ugyanakkor a hétköznapokban is lehet hasznosítani, más élsportolók extrém diétáihoz képest ugyanis az olasz teniszező meglepően „civil” étrendet követ.
Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.
A modern életmód számos olyan rejtett terhet ró a szervezetünkre, amelyeket nem mindig érzékelünk azonnal. Ahhoz, hogy hosszú távon is energikusak, kiegyensúlyozottak és egészségesek maradhassunk, elengedhetetlen, hogy ne csak a mozgásra és a kalóriákra figyeljünk oda – hanem a tudatos, célzott vitaminpótlásra is.
A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.
Egészségügyi szakemberek nyilatkoztak arról, mi történik akkor, ha valaki netán mindennap savanyúkáposztát eszik. Annyit előre is elárulhatunk: nem véletlenül emlegetik szuperélelmiszerként ezt az ételt.
Elkezdett futni, biciklizni vagy edzőterembe járni, de a tükörbe nézve úgy tűnik, hogy nincs semmi hatása? Ha igennel válaszolt az előző kérdésre, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket, hogy visszanyerje motivációját.
A változókorról legtöbbünknek jól ismert tünetei, a hőhullámok és alvászavarok jutnak eszébe, de az valójában sokkal több ennél. Egy komplex folyamat, amely számos fizikai és érzelmi változást hozhat magával: a hormontermelés lassú leállása nemcsak az életminőségre, de egészségünkre is hatással lehet. Ugyanakkor, ha tudjuk, mire van szüksége szervezetünknek ezekben a kritikus években, azzal nagyon sokat tehetünk azért, hogy egészségesen, csinosan és kiegyensúlyozottan éljük meg ezt az időszakot.
Korábban mostohagyereknek számított a savanyú íz, a kutatások az édes és a sós ízre adott reakciókkal foglalkoztak. A savanyú íz általános megítélése negatív: „mintha citromba haraptál volna”, szól a mondás. Egy új vizsgálat viszont kiderítette, hogy ez egyáltalán nincs így, vannak, akik kifejezetten előnyben részesítik a „savanyúságokat”, és egyáltalán nincsenek kevesen.
Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Sajnos erre az összetett tünetegyüttesre nincsen gyógymód, éppen ezért fontos a megelőző stratégiákra koncentrálni. Spanyol kutatók egy olyan élelmiszerfajtát tettek tüzetesebb vizsgálatok alá, amelynek a demenciára gyakorolt hatásával kapcsolatban korábban ellentmondó eredmények születtek.
Egy kutatási eredmény alapján úgy tűnik, aki kevesebb szénhidrátot fogyaszt, nagyobb eséllyel lehet cukorbeteg, vagy alakulhat ki nála valamilyen más egészségügyi probléma. A kettő között nem ok-okozati összefüggés van, de mintázat egyértelműnek tűnik.
