Az uniós- állam és kormányfők pénteki csúcstalálkozójának első részében a tagállami vezetőkhöz online csatlakozott Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök megköszönte az Ukrajnának nyújtott „nagyszabású és sokrétű” tevékenységet, amellyel lehetővé vált, hogy városokat, falvakat szabadítsanak fel az orosz megszállás alól.
Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Kívülről csak a piros plombával lezárt irodák emlékeztetnek az Európai Parlament eddigi legnagyobb korrupciós botrányára, a színfalak mögött azonban másról sem beszélnek a folyosókon. Az EP-ben – mint minden más hasonló intézményben – a lobbizás teljesen természetesnek számít, de a szabályok eddig meglehetősen rugalmasak voltak. A testületbe most a teljes sokk mellett a bizalmatlanság is beférkőzött, a munkatársak a gyors fellépéstől és a szabályok szigorításától várják a megoldást.
Aggodalomra semmi ok: a magyar külügyminiszter ezt már telefonon egyeztette az orosz energiaügyi miniszterrel is.
Daniel Freund keményen odaszúrt Orbánnak a szerdai plenáris ülésen.
Brüsszelben megkezdődött az uniós csúcstalálkozó, amelyet a szokásoktól eltérően egy napra terveztek. Ez a nap azonban meglehetősen hosszúra is nyúlhat.
Vélhetően Lengyelország miatt kellett elhalasztani a csomag elfogadását; Varsónak fenntartásai vannak az adómegállapodással kapcsolatban.
A Politico úgy értesült, hogy Lengyelország kiszáll a jogállamisági vitából, szeretnének hozzájutni az uniós forrásokhoz.
Egy napos Európai Tanács lesz december 15-én, ahol az EU állam és kormányfői fogják megvitatni az unió legfontosabb kérdéseit. Az biztos, hogy a tagállamok vezetőinek nem lesz könnyű dolga, az orosz-ukrán háború, az energetikai és a gazdasági válság, és néhány váratlan fejlemény, például a nemrég kirobbant korrupciós botrány is előkerülhet a tárgyalásokon.
A vétó szűkítésével éppen az azt gyakran használó Fidesz EP-képviselői nem értenek egyet.
A rendszerszintű korrupcióval gyakran vádolt magyar kormányzat vezetője ismét nem hagyta szó nélkül az EU vélhetően egyik legsúlyosabb vesztegetési botrányát.
Az ország elnöke szerint nincs más alternatíva, mint az uniós csatlakozás.
Az egyezményt már korábban is sok kritika érte, mivel egyesek szerint az európai légitársaságok látnák kárát.
Aktatáskából, utazóbőröndből, papírzacskóból kerültek elő az eurókötegek.
Bukni fog, aki a külpolitika blokkolásával fenyegetve próbálja meg aláásni az uniós értékeket vagy Ukrajna támogatását – mondta a német parlamentben Olaf Scholz.
Az Európai Parlament őszi Eurobarométer felmérése szerint az európaiak nagy többsége támogatja az EU kiállását Ukrajna mellett. Magyarországon is ezek a polgárok vannak többségben, de jóval kisebb arányban.
Vang Ji kínai külügyminiszter azután állította ezt, hogy magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel tárgyalt.
Teljes meglepetésként érte a magyar kormányt, hogy az Európai Bizottság a magyar uniós források befagyasztását javasolta november végén, a hétfői megállapodás pedig kudarc Orbán Viktor számára – mondta a hvg.hu-nak Strasbourgban Petri Sarvamaa finn EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője. És bár a jövőben is számít taktikázásra a magyar miniszterelnöktől, úgy gondolja, hogy Orbánnak a jövőben kétszer is meg kell majd gondolnia, ha nem akar végleg a sarokba szorulni.
A felmérés szerint a Fidesz szavazók egy része sem értett egyet maradéktalanul a kormány narratívájával.
Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botránya tört ki az Európai Parlamentben, ahol nemcsak másodvonalas politikusok és lobbisták kaptak zsákszámra pénzt Katartól, hanem a görög Eva Kaili szocialista EP-alelnök is.
