A német lap szerkesztője szerint kiderült, hogy a magyar reformterv, amivel Orbánék az Európai Bizottságnál lobbiznak, nem irányul a jogállam visszaállítására, nem állítja helyre a Magyarországon kialakult autokráciát.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
A magyar kormányzat korábban inkább lemondott a Norvég Alap pénzeiről, csakhogy ellehetetlenítse a civilek munkáját. A nonprofit szervezeteknek szánt uniós pénzek szétosztását viszont az Ökotárs Alapítvány fogja koordinálni.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
Már a második német lap értesült úgy, hogy az Európai Bizottság nem elégedett a magyar kormány eddigi vállalásaival. A FAZ szerint az üzenet még a vártnál is nagyobb lehet: a pénzmegvonás mellett Brüsszel azt is javasolja majd, hogy a helyreállítási tervet ugyan jóváhagyják, de a pénzek kifizetését is a kért reformok teljesítéséhez kössék. A hírre tizenöt perc alatt hatalmasat zuhant a forint.
Bent ültek, amikor az Európai Parlament terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, de gombot nem nyomtak, nem szavaztak.
Az Európai Parlament 494 támogató szavazattal, 58 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amelyben terrorizmus támogató államnak ítélik Oroszországot, az ukrán civilek ellen elkövetett bűntettek miatt.
Hivatalosan november 24-ig pályázhatnak a nem kormányzati szervezetek, ám nincs nagy tolongás: a hatóság 23-án is arról küldött közleményt, hogy továbbra is várják a jelentkezéseket a Korrupcióellenes Munkacsoportba.
A német lap szerint nem elégedettek a magyar kormány korrupcióellenes vállalásaival, ezért a pénzmegvonást fogják javasolni az arról döntő pénzügyminisztériumi tanácsnak.
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
2026 júliusára a tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatoknak jelentősen több női vezetője kell, hogy legyen, az előirányzott kvótát nem teljesítő vállalatok pedig szankciókra számíthatnak.
Rishi Sunak szerint “a Brexit első eredményei már látszanak is”, ezért szó sem lehet róla, hogy svájci mintára olyan egyezményt kössenek az Európai Unióval, amely a brüsszeli szabályokon alapszik.
Ezen töprengenek az Európai Unió jogi szakértői, mert az Európai Bizottság minél előbb szeretné rátenni a kezét a zárolt orosz vagyonra. Több száz milliárd dollárról van szó.
2023-ra elosztva, összesen 18 milliárd eurót terveznek Kijevnek folyósítani.
Egy különös ügy került az Európai Bíróság elé, úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében, egy holland bíróság megkeresésére.
Orbán Viktor az uniós szankciók árát hangoztatja, mi viszont azt néztük meg, mekkora árat fizet az ország a szankcióellenes politika miatt. Az is kérdés, hol húzódik az a határ, ahonnan Orbán már inkább Putyin érdekeit képviseli, és nem Magyarországét. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője két stratégiai pontot is felsorolt példaként.
Ezért a munkáért az államtitkári fizetésén felül külön juttatásban részesül, de ennek összegét a miniszterelnök határozza meg, ezért a kinevező kormányhatározatban nem szerepel.
Az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást elfogadására készül, amellyel befagyasztanák a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az EP-nek azonban nincs erre hatásköre, de úgy tűnik, az Európai Bizottság úgy oldja fel a forrásokat, hogy egyelőre nem nyitja meg azokat.
Az orosz import kiváltására egyelőre csak korlátozott alternatív források állnak rendelkezésre.
Az Európai Unió Iris nevű műholdas rendszere 2024-ben kezdhet üzemelni, célja pedig, hogy a kormányzati szolgáltatások közötti kommunikáció biztonságosabb és gördülékenyebb legyen.
