Katari korrupciós botrány: így reformálná meg magát az Európai Parlament

Megrázta az elmúlt héten az Európai Parlamentet a Katargate nevű korrupciós botrány, amelyben a gyanú szerint a katari vezetés több szereplőt is megvesztegetett az intézményben. A botrányban érintett Eva Kaili európai parlamenti alelnököt a parlament nemrég megfosztotta a tisztségétől, és mellette több más képviselő és parlamenti dolgozó is érintett a belga rendőrség gyanúja szerint.

Az Európai Parlament képviselői éppen ezért szeretnék visszaállítani az intézmény reputációját és megelőzni a hasonló eseteket a jövőben, és új, átláthatóságot segítő intézkedéseket sürgetnek. Ennek érdekében 541 igen szavazattal, és csupán két nemmel és három tartózkodással fogadtak el egy parlamenti állásfoglalást, ami több azonnali, és hosszabb távú intézkedést tartalmaz. A parlament például azonnali hatállyal felfüggesztett minden Katarral kapcsolatos munkát, és a katari érdekek képviselői, például diplomaták vagy lobbisták be sem léphetnek az Európai Parlamentbe. Bizottságot is felállítanának, ami a nem uniós országokkal összefüggő korrupciós ügyeket vizsgálná, és a képviselők szerint egy átláthatóságot ellenőrző bizottságra is szükség van.

A képviselők átláthatóságát is több úton növelik majd. A politikusok parlamenti terminusuk kezdetén és végén vagyonnyilatkozatot tesznek majd, és mellékjövedelmeiket is tisztábban kell bevallaniuk. Európai szintű reformokat is sürgetnek a képviselők, betiltanák például a harmadik országból származó politikai adományokat. Ezt a parlament intézményén belül mindenképpen meglépik, a képviselők és személyzetük nem fogadhat majd el külső finanszírozást. Egy uniós szintű átláthatósági nyilvántartást is kötelezővé tennének, ebbe regisztrálnák a nem uniós országok volt és jelenlegi képviselőit. Ezen kívül a parlament sürgeti az Európai Bizottságot, hogy javasolják a Független Etikai testület nevű EU-s intézmény felállítását, ami szintén az átláthatóságot javítaná az unión belül.

A parlamenti vita magyar felszólalói teljesen másképp látták a kérdést. Cseh Katalin, momentumos európai parlamenti képviselő a többséggel összhangban elmondta,

„Autoritáriánus országok aktívan próbálnak beférkőzni európai intézményekbe, és nézzünk szembe vele, a biztonsági eszközeink nem elégségesek”

A képviselő éppen ezért etikusabb, lobbi-szempontból átláthatóbb uniót szeretne, és szerinte az átvilágítások rendszerén is javítani kellene.

Deutsch Tamás, a Fidesz politikusa beszédében teljesen más prioritásokat hangsúlyozott a botrány kapcsán. Szerinte

„Ezzel a korrupciós botránnyal Brüsszel minden hitelességét elveszítette, hogy másokon számonkérje a korrupciót.”

Véleménye szerint az európai baloldal úgy próbál egyes tagállamokat, például Magyarországot korrupcióval vádolni, hogy a saját háza táján sincs minden rendben, és emiatt a kritika nem legitim. A probléma ezzel az érveléssel nyilvánvalóan az, hogy a két demokráciát és korrupciót érintő probléma teljesen független egymástól, ráadásul a magyar korrupciós kockázattal és jogállamisággal kapcsolatos vitában most nem is az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács van döntési helyzetben.