#Európai Unió



Ha Orbán túléli az inflációt, túlélhet mindent

Az inflációs válságban már aligha állják meg a helyüket a falra festett ördögök – éppen ezért jön kapóra, hogy a kormány 12 év alatt kiirtotta azokat a demokratikus reakciókat a társadalomból, amelyek megbuktatnának egy kormányt krízis idején. Hiába tehát a szorult helyzet: cselekvőképes választók, alternatívát jelentő ellenzék és tökösebb EU nélkül Orbán megerősödött, mintsem bukott politikusként állhat a válság végén.


Süddeutsche-kommentár: Fordulat az EU Ukrajna-politikájában

A lap elemzője szerint az unió a geopolitika eszközévé tette a bővítést azzal, hogy a Balkán felvételre érett államai helyett a megtámadott ország felé tett gesztust. Az EU így már proaktívan határozza meg saját érdekövezetét – ez jóval nagyobb kockázattal és felelősséggel is jár.



Történelmi döntés született az EU-csúcson az ukrán és moldáv tagjelöltséggel

Kivétel nélkül minden uniós vezető történelminek nevezte azt a döntést, hogy az állam- és kormányfők megadták Ukrajnának és Moldovának a tagjelölti státuszt, illetve biztosították az európai perspektívát Grúziának azzal, hogy bizonyos erőfeszítésekre van még szükség a jelöltség eléréséhez. Közben előrelépés történt Bosznia-Hercegovina kapcsán is.










Radar360: Felmondás után EU-csúcs Brüsszelben

A kormánypárti média által a korrupció melegágyának tartott rendszert vezetne be a kormány, a Ryanair tiltakozó levelek küldésére, a kormány pedig pazarlásra ösztönöz. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.



A csütörtökön kezdődő EU-csúcson nem Orbánnak áll majd a zászló

Ukrajna uniós tagsági kérelmi státuszának elfogadása, nyugat-balkáni bővítés, újabb orosz szankciók, globális gabonaválság és közös védelmi kérdések megtárgyalása vár Orbán Viktorra a csütörtök-pénteki EU-csúcson, melynek Magyarország brüsszeli uniós nagykövetének felmondása után néhány nappal kell nekivágnia.




Áprilisban még a korrupció melegágyának hívta a fideszmédia azt a vagyonnyilatkozati rendszert, amit a kormány most meg akar honosítani

Az Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozati rendszere még a magyarnál is kevésbé komolyan vehető: a leadott dokumentumok tartalmát ugyanúgy nem ellenőrzi senki, a pontatlanságokat, valótlanságokat ugyanúgy nem büntetik, viszont sokkal kevesebb és sokkal kevésbé pontos adatot kell feltüntetni bennük - nem csoda, hogy nemrég még ekézték is a kormányközeli lapok. Most ezt a rendszert honosítjuk meg, szemlátomást valódi tét nélkül. A Transparency International vezetője szerint a lépésnek inkább az EU-s helyreállítási alap pénzeiről szóló tárgyalások során lehet szerepe.