Az Európai Bizottság egyes keleti tagállamok, köztük Magyarország ellenkezése miatt elállhat azon tervétől, hogy kötelező kvóták alapján osszanak szét 120 ezer menekültet az Európai Unió országaiban - jelentette szerdán bizottsági forrásokra hivatkozva a Reuters brit hírügynökség.
Újabb rendkívüli EU csúcsot hív össze lengyel javaslatra a menekültválság miatt az Európai Unió, ezt megelőzően tárgyalt Angela Merkellel német kancellárral osztrák kollégája, Werner Faymann. Faymann kiemelte a humanitárius segítségnyújtás és az ellenőrzések összehangolásának fontosságát, valamint szerinte egyértelművé kell tenni, hogy kik ne reménykedjenek menedékstátuszban.
A Magyarországon készülő válsághelyzet nemcsak a menekültek, hanem a magyar állampolgárok szabadságjogainak korlátozására is felhatalmazza az erőszakszervezeteket. A Princeton Egyetem szociológus professzora szerint az orbáni rendőrállam szisztematikus kiépítését igazolja az is, hogy a kormány arcképes adatbázist készül építeni a magyar állampolgároktól, és könnyen lehallgathatóvá teszi magánbeszélgetéseiket. Kim Lane Scheppele a Politicóra készített elemzésében arra sürgeti az uniós döntéshozókat, hogy fosszák meg Magyarországot szavazati jogától.
"Ahogy értesülést kapok arról, hogy bármilyen veszély fenyegeti a határainkat, elkezdjük az ellenőrzést" – közölte Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök. Az Európai Bizottság elnökével közölte, hogy Lengyelország nem fogadja el a bizottság által javasolt kvótákat, annyi menekültet fogadnak, amennyit megengedhetnek magunknak, eggyel sem többet vagy kevesebbet – mondta.
Tiltott állami támogatásnak minősítheti az EU, hogy a jegybank az általa tulajdonolt MKB rossz eszközeiből mintegy 220 milliárd forint névértékűt magasabb áron készül átadni a szanáló vagyonkezelőnek, mint amennyit piaci szereplők adtak volna érte.
Megkezdte a törökországi menekülttáborok számára létrehozott segélyalap az összegek folyósítását, 240 ezer táborban élő menekült, főleg gyerek életét könnyítheti meg a támogatás.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését. Az EU összesen 160 ezer menekültet vállalna át Görögországtól, Olaszországtól és Magyarországtól, őket aztán szétosztaná a tagországok között. Juncker azt is bejelentette, hogy egy sor eljárást indít Brüsszel az uniós menekültjogok megsértése miatt. A schengeni rendszer marad.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint ez lehet az oka annak, amiért az EU nem kéri Görögországon számon az ott belépő menekültek regisztrálását.
Németország és Franciaország fogadná be a tervezett kvóták alapján a menedékkérők oroszlánrészét, utána Spanyolország és Lengyelország következik. A grafikonban Magyarországot azon országok között említik, amelyekre nem vonatkozik az EU-s kvótarendszer.
1,26 milliárd forintnak megfelelő összeg átutalásáról döntött az Európai Bizottság kedden. A pénzt elsősorban a menedékkérők fogadására szolgáló magyarországi létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására szánják.
Nincs népvándorlás, mert ennél az USA-ba évente jóval többen vándorolnak be legálisan, s nem omlik össze se az ország, se az a bizonyos keresztény civilizáció. Ami itt van, az nem a keresztény civilizáció meg miegyéb válsága, de nem is a gonosz európai imperializmus következménye – ez csupán az Európai Unió nevű jogszabályhalmaz működésképtelensége.
Az Európai Bizottság csütörtökön közölte: kérik a tagállamokat, hogy fogadjanak be további 120 ezer menekülteket. Az intézkedés oka, hogy az "Olaszországban, Magyarországon és Görögországban kialakult helyzet nagyon nyugtalanító". Magyarországról 54 ezer menekültet mentenének ki a Die Welt információi szerint, Orbán Viktor konkrét számokról nem tud.
Durván elszállni látszik a budapesti hármas metró felújításának büdzséje, az Index tudni véli, hogy az első kalkulációk 100 milliárd forintja mára több lépésben 165 milliárdra kúszott, és további emelkedés sem kizárt. Ráadásul az oroszok a piszkos munkát végeztetnék a magyarokkal, azaz az azbesztmentesítést, de úgy, hogy a "kinyert" veszélyes hulladék kezelésével sem fárasztanák magukat.
Miközben az európai politikai hangulat fokozódik, az elkeseredett és reménykedő migránsok egyre növekvő tömegben érkeznek Görögországba. Csak a mai napon 4000-en érkeznek a kontinensre Leszbosz szigetéről abban bízva, hogy onnan már könnyebb úton juthatnak el Németországba vagy Angliába - útjuk Magyarországon keresztül vezet.
Az Olaszországban és Görögországban, valamint a tervek szerint Magyarországon is elhelyezett migrációs hotspotokban uniós szakemberek igyekeznek minél gyorsabban megállapítani, hogy a menedékkérők közül ki jogosult védelemre, aki pedig nem kaphat menekültstátust, annak visszaküldéséről is gondoskodnak.
Azonnali uniós lépéseket sürgetett a menekültek, illetve bevándorlók ügyében vasárnapi közleményében Nagy-Britannia, Franciaország és Németország belügyminisztere, akik egyben kezdeményezték, hogy a kérdést a következő két hétben vitassák meg az uniós belügy- és igazságügyi miniszterek.
Elérkezett az ideje, hogy Európa politikai és diplomáciai offenzívát indítson a migráció problémájának megoldására a menekültek befogadásával és az emberkereskedelem leállításával - hangsúlyozta Matteo Renzi olasz miniszterelnök a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjújában.
A kormányszóvivő szerint mivel a Balkánon nincs háború, ezért az ideérkező migránsoknak nincs mi elől menekülniük. "Innentől kezdve kihasznált vagy önmagukat áldozattá tevő emberekről van szó" – mondta a TV2-n. Szerinte a menekültek azért dobálják el személyes okmányaikat, mert tudják, hogy ez védelmet ad nekik az EU-ban, illetve "ők maguk is vissza tudnak élni azzal, amit Magyarország vagy az Európai Unió ajánl".
Kőkemény üzenetben hárítják át a migránshelyzetért az összes felelősséget "az EU-ra" kormánypárti képviselők. "Brüsszel felelőtlen politikája miatt emberek halnak meg" – írja egyebek mellett Rogán Antal, Harrach Péter és Németh Szilárd. Az üzenetet parlamenti határozatban fogalmazták meg. A pénteken hatályba lépő határozat felhatalmazza a kormányt, hogy "minden lehetséges eszközzel" megvédje Magyarország határait.
Brüsszel gyorsított eljárásban dönt arról, hogy adjon-e pluszforrásokat a magyar kormánynak a menekültügy kezelésére.
