Általában a problémás esetekről már az egyeztetések alatt kiderülnek, hogy nem felelnek meg az EU-s jognak, a magyar kormány kerülő úton próbálkozott a felsőzsolcai alkatrészgyár ügyében – sikertelenül.
Nem, nem fognak betelepíteni migránsokat.
A publicista, Békemenet-alapító szerint A tanú című filmből ismerős ítélkezést láthattunk.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Az EU-n belül olyan ötlet is felmerült, hogy korlátozni kellene az orosz követségi munkatársak és hozzátartozóinak mozgását.
Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.
Ellenintézkedéseket is kilátásba helyeztek.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
Ez a maximális érték, a Magyarországon is gyárat létesítő BYD autóira 17,4 százalékos pluszvámot állapítottak meg. Indul a kereskedelmi háború.
16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
A legjobb eredményt produkáló Európai Néppárt sem feltétlenül lelkesedik az intézkedéscsomag iránt, még úgy sem, hogy azt a hozzájuk tartozó Ursula von der Leyen bizottsági elnök terjesztette be. A kérdés döntő lehet Von der Leyen újraválasztásánál is.
Hiába volt Maximilian Krah az AfD listavezetője, mégsem lesz belőle EP-képviselő. A párt így ismét ahhoz az ID-hez közelíthet, ahonnan korábban kizárták őket, ahelyett, hogy Toroczkaiékkal hoznának létre új frakciót.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Az EU-pártiak stabil többségét mutatja a legfrissebb, hétfő délután közölt előzetes eredmény is.
Az építési és közlekedési miniszter beadványát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították, így az LMP elkezdheti az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a választási este nagy nyertese Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt. Ezt éreztette is, amikor Brüsszelben, az Európai Parlamentben nem sokkal éjfél előtt színre lépett, egyértelmű diadalról beszélt, amit a számok ismeretében nem is lehet megkérdőjelezni – de még árnyalni sem.
Marine Le Pen a francia választás nagy nyertese.
Az uniópárti „nagykoalíció” többségét semmi nem fenyegeti.
Második helyre jött fel a szélsőjobboldali párt.
