Kalcium, cink, vas, kálium, antioxidánsok – csak néhány olyan, a szervezet számára hasznos anyag, amely megtalálható a hínárban. Nem véletlen, hogy az egészségtudatos korszerű étkezésben kifejezetten ajánlják a fogyasztását. És ebben nincs semmi új, ugyanis több ezer évvel ezelőtt, a mezolitikumtól a középkorig rendszeresen ettek hínárt Európában.
Minderre a brit Yorki Egyetem kutató mutattak be közvetlen bizonyítékokat a Nature folyóiratban, méghozzá emberi fogkő mintáiból kivont azonosítható és jellegzetes biomarkerek vizsgálása után. A biomarker ebben az összefüggésben egy olyan szerves vegyület, amely az eredeti molekulára jellemző, régészeti és geológiai időszakokon keresztül képes fennmaradni szerkezetileg felismerhető formában, lehetővé téve a kiindulási anyaggal való összefüggés feltárását. A fogkő gyakori a legtöbb régészeti korszakból származó csontmaradványokon, és az élet során lenyelt biomolekulák raktárjaként szolgál.
A fentieknek megfelelően, a 24 régészeti helyről (Észak-Skóciától Dél-Spanyolországig), az időszámításunk előtti 6400-tól a kora középkorig tartó időszakból származó leletekből kiderült, hogy a vizsgált 74 egyén közel fele, 33 ősünk rendszeresen fogyasztott hínárt, illetve egyéb édesvízi növényeket.
Még a kutatókat is meglepte, amit találtak. Úgy tűnik, az európaiak sokkal előbb fogyasztottak hínárt, mint a Távol-Keleten, ahol a hínár évezredek óta az ázsiai konyha egyik alapja. Legalább ennyire érdekesnek tartják, hogy már az ókori emberek is tisztában lehettek a hínár táplálkozási előnyeivel. Ugyan 8000 évvel ezelőtt még erőteljesen támaszkodtak a tengeri erőforrásokra, viszont a hínárfogyasztás a neolitikumban is folytatódott, amikor általában azt feltételezik, hogy a gazdálkodás bevezetése a tengeri táplálékforrások elhagyásához vezetett.
„Ez határozottan arra utal, hogy ezek az ősi populációk eléggé megértették a hínár táplálkozási előnyeit ahhoz, hogy megőrizzék táplálkozási kapcsolatukat a tengerrel" – idézi a ZME Science Stephen Buckley kutatásvezető régészt.
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
Ez azért is meglepő, mert az európai hínárfogyasztásról ritkán tesznek történelmi említést. Szóba kerül mint skorbut elleni gyógymód, vagy vannak brit törvények a hínárgyűjtésre vonatkozóan, de ezek elszigetelt említések. Valójában a hínárt gyakran utolsó lehetőségnek tekintették, éhínség, háború vagy egyéb katasztrófák idején, amikor tápanyagtartalmának köszönhetően nagy segítség lehetett.
A kutatók úgy vélik, hogy az ősi élelmiszerek megértése fontos a múlt rekonstrukciójához, emellett tanulmányunk rámutat az alternatív, helyi, fenntartható élelmiszer-források újrafelfedezésének lehetőségére, amely hozzájárulhat a kis számú, tömegesen előállított mezőgazdasági terméktől való túlzott függőség negatív egészségügyi és környezeti hatásainak kezeléséhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.