szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.

A tavaly kezdődött vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta "játékosságban" megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki.

"A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket, melyek a kutyák fajtagazdagságához vezettek, akkor elcsípjük, hogy hogyan zajlik az evolúció egy fajon belül. Evolúcióbiológiai szempontból a fajták közötti különbség az érdekes, mert ezek azokat a szelekciós folyamatokat tükrözik, melyen az egyes vonalak pár száz éves történetük során átmentek" – mondta el az MTI-nek Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, aki statisztikai módszerekkel egy több tízezres svéd adatbázisból közelíti meg a kutyák viselkedési jegyeit. A jelen kutatás eredményei és módszertana egy korábban összeállított adatsoron alapszik, melyen új elemzéseket végeztek el, hogy a kutyák játékosságát vizsgálva újabb evolúciós kérdésekre válaszolhassanak.

Most konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák különböző funkcióra történő tenyésztése hogyan hat a viselkedési jegyekre.

A kutyatenyésztés Garamszegi László szerint olyan mesterséges kényszer vagy irányított szelekció, mely során felgyorsították az evolúciót és a darwini mechanizmusokat maga az ember hozta létre, nem pedig a környezet. "A különböző kutyákat elsősorban egy adott cél érdekében tenyésztjük, olyan ebet szeretnénk kreálni, amely jól vadászik, vagy jól őrzi a nyájat, vagy éppen csak jó barátja a családnak. Az ezen feladatok érdekében történő tenyésztés során azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat végül kihatással van egy sor morfológiai és viselkedési bélyegre, így a játékosságra is. Ebből arra következtethetünk, hogy e tulajdonságoknak genetikai alapja van, amely érdekes együttállást mutat a különböző feladatokhoz kapcsolható funkciókkal" – mondta.

Az emberrel folytatott játék a háziasítás során alakult ki, a két faj közötti kapcsolat kialakításában, fenntartásában, építésében van fontos szerepe. Általában azok a kutyák játszanak intenzívebben a gazdájukkal, ahol szorosabb a kutya-gazda kapcsolat, és ez utóbbi erőssége összefügg a funkcióval is.

©

"A vizsgálat azt mutatta, hogy a funkcionális szelekcióval másodlagosan kihatunk a kutya viselkedésére, ez esetben a játékosságára" – mondta az evolúcióbiológus. Magyarázata szerint a tenyésztők a funkcióra vagy a küllemre fókuszálnak, ezek viszont magukkal rántanak olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nem voltak szempontok a tenyésztésnél. A kutyák emberrel való játékossága is egy ilyen járulékos termék, ami a mesterséges szelekció során ragad rájuk – összegezte a kutató.

Az eredmények szerint a vadászkutyák és a nyájőrző kutyák a legjátékosabbak, míg az apró, szobakutyáknak tartott ölebek mutatják a legkisebb hajlandóságot az emberrel történő játékra. Ez utóbbiak esetében a tenyésztéskor többnyire olyan külsődleges jellemzőkre helyeződik a hangsúly, melyek mellett a játékosságra való hajlam háttérbe szorul. Az ölebek esetében az a fontos, hogy a kutyusok illeszkedjenek a gazdi öltözködési stílusához, apró termetük miatt a kézben vagy táskában jól elférjenek, de túl sok törődést azért ne igényeljenek. Az ilyen elvárásoknak nem feltétlen kedvez, ha a kutya állandóan játszani akar.

"Most a játékosságot vizsgáltuk, de valószínű, hogy egy csomó más viselkedési jegy másként fog változni a mesterséges szelekció során" – tette hozzá a kutató, aki ezzel arra utalt, hogy a későbbiekben további viselkedési jegyeket fognak elemezni, hogy megtudják, ezek az eredetileg összekapcsolt tulajdonságok hogyan válnak szét az egyes funkciók mentén.

Vizsgálni fogják a kutyák közötti játékosságot, az agressziót, a tanulékonyságot és képezhetőséget, az agilitást, a félénkséget és a stresszes viselkedést is. Érdekes példaként említette a harci kutyákat, amelyek a fajtársaikkal harciasak, míg a gazdájukkal szemben nagyon szelídek. Úgy látszik tehát, hogy egy bizonyos feladatra történő tenyésztéssel szét lehet választani kapcsolt viselkedési elemeket, akár a fajon belüli és fajok közötti agressziót is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Török elemző: Ankara akarata érvényesül

Török elemző: Ankara akarata érvényesül

Ismét üzentek az SZFE-hallgatók Szarka Gábornak

Ismét üzentek az SZFE-hallgatók Szarka Gábornak

Életbe lépett az éjszakai kijárási tilalom a francia nagyvárosokban

Életbe lépett az éjszakai kijárási tilalom a francia nagyvárosokban