A Ryanair ráterheli az extraprofitadót az utasokra
Tíz eurót szed be utasonként a légitársaság.
Tíz eurót szed be utasonként a légitársaság.
2023-ban is hasonló összegre számítanak.
Logikátlan, rosszul időzített ötlet extraprofitadót kivetni egy olyan iparágra, amely súlyos veszteségeket szenved el, nagyon sokat fog ez ártani a magyar turizmusnak – áll a Ryanair közleményében.
A legjobb üzlet ma Magyarországon utat és vasutat építeni, de a bányászat is elég jól fial - ezek a jellemzően a NER-hez kötődő ágazatok azonban nincsenek a megadóztatott körben.
Az extraprofitadónak nevezett új adókról és a kormányzati spórolásnak hívott megszorításokról vasárnap beszélő Nagy Márton miniszter mellékesen elárulta azt is, hogy a rezsicsökkentés rendszere sem tartható fenn tovább. Szűkítik a kedvezményezetti kört, és kizárólag a családok maradnak benne.
“Gyorsan és keményen fellép” a kormány, ha azt látja, hogy az “extraprofitadó” által érintett cégek áthárítják terheiket a fogyasztókra – ígérte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a Bokros-csomag méretű, mintegy 2000 milliárd forintos állami megszorító csomagról is beszélt.
Kiderültek a kormány által kivetett "extraprofitadók" részletei. A kormányrendelet rögzíti a repülőjegyekre kivetett új, kétféle tarifát alkalmazó adót, a csaknem duplájára emelt cégautóadót és kiderül az is, hogy a Revolut-jellegű utalások után is fizetni kell ezután.
A kormány 2023-ra 3,5 százalékra tornázná le az államháztartási hiányt.
Sokkal többről szólt az elmúlt 12 év, mint gyűlöletkeltésről: az extraprofitadó története például világosan szemlélteti, hogy a kormány harcait sokszor az motiválja, hogy folyamatosan magyaráznia kell a bizonyítványát. A kommunikációs kampányok ugyanis legtöbbször azokat a válságot fedik el, amelyeket a Fidesz ránt magára.
„Ha minden rendben lenne, akkor én nem lennék a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos. Nem kellene egy ilyen kormánybiztos, mert akkor menne minden a maga útján.”
A vállalat vezérigazgatója szerint nehéz helyzetbe hozhatja a gyógyszerkereskedő cégeket az új sarc.
A kereskedők magasabb áron veszik és adják el termékeiket, így az árbevétel növekedése nem jelenti a profit növekedését is.
Az Equilor számításai alapján a legnagyobb extraterhet a Mol-nak kell majd fizetnie.
A hét az extraprofitadótól volt hangos, de sok szó esett az uniós olajembargóról, a tankolás mikéntjéről, a kata jövőjéről és a leggazdagabb magyarokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elég messzire kell visszamenni, ha az extraprofit kifejezés eredetét keressük. Bár a Fidesz az elmúlt 12 évben többször is előszeretettel használta a szót, volt időszak, amikor saját állításuk szerint ők maguk sem értették, mi is ez és segítséget kértek a megértéséhez.
A kiskereskedelemre kivetett különadó bő 75 százalékát a hat legnagyobb boltlánc fogja kifizetni.
Úgy járt a kormány, mint az az ember, aki az utolsó fillérig elkölti a hitelkártyáján lévő pénzt abban bízva, hogy innentől majd törleszt, ám elveszti az állását. A kormány a tavaly meghirdetett 1100 milliárdos kiadáscsökkentéssel nullára hozta ki a választási osztogatást, csakhogy beütött a háború, és elszálltak az energiaárak, ezért nincs fedezete a rezsicsökkentésnek. Most mindenkinek szembejött, hogy annak fenntartása mekkora áldozatot jelent – hangzott el a Fülkében.
A költségvetés egyensúlyának megőrzése közös érdek az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint, de felhívták a figyelmet: „ezek az intézkedések a vállalkozások napi működési kereteire, pénzügyi mozgásterére hatással vannak”.
A jelenlegi környezeti feltételek mellett az idei első negyedévben a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt; az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi – közölte a Magyar Bankszövetség pénteken az MTI-vel.