Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot vezet be a kormány, elvonva ezzel a "bankoknál és a nagy multicégeknél keletkező extraprofitot". Bár az összes részlet máig nem ismert, sok minden kiderült a csütörtöki kormányinfón, majd egy háttérbeszélgetésből, melyet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tartott.
Az biztos, hogy a telekommunikációs szektor a roaming, az internet és a kábeltévé forgalma után fizetne adót, a légitársaságok továbbháríthatják az utasonkénti 10 eurós plusz terhet, a Revolutot és a Transferwise-t pedig bevonnák a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá.
Persze nagy kérdés, hogy mit nevezünk extraprofitnak. A közgazdaságban ugyanis ez nem igazán létező fogalom, ám a magyar politika oldaltól függetlenül előszeretettel használta az elmúlt évtizedekben.
Két dolog biztos: a britek is hasonló adó bevezetésében gondolkodnak, az EU pedig vélhetően árgus szemekkel követi a magyar eseményeket. És persze afelől se legyen sok kétségünk, hogy végül ugyis mi fogjuk megfizetni ezeket a plusz terheket.
Ugyancsak a kormányinfón derült ki, hogy a kormány korlátozná a külföldi rendszámú autók kedvezményes benzinhez jutását. A többség ugyanis csak a piaci áron juthatna üzemanyaghoz, nekik a 95-ös benzin ára a péntektől 661 forint lesz literenként, míg a gázolaj esetében 679 forintot kell majd fizetniük.
Azért csak a többség, mert azon országok autósai, ahol szintén hatósági ár van bevezetve és ott megengedik, hogy a magyarok is hatósági áron vegyenek üzemanyagot, ők nálunk is tankolhatnak hatósági, azaz 480 Ft/literes áron.
Olvasói Fotó
A Magyar Közlönyből azóta kiderültek a részletszabályok is, többek között az, hogy többféle árat kell megjelentetni a kutakon, de az új szabályról szóló tájékoztatást is két nyelven, magyarul és angolul kell közzétenni.
A független kutasok ugyanakkor nem örülnek, szerintük kivitelezhetetlenek a szabályok.
A héten írtunk arról is, hogy Orbán Viktor a fejében összeálló vakmerő stratégiához választotta új kormányának tagjait. A fő feladat egyértelmű: a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet („önálló és önellátó”) menedzselése az életszínvonal látványos csökkenése nélkül, a növekedési pálya fenntartásával.
Utóbbinál voltak már korábban is próbálkozások, ám az jól látszott, hogy a kormány próbálkozásai ezen a téren maximum félsikert hoztak: komoly sikernek tekinthető például az adózói bázis szélesítése, ami komoly összegekhez juttatta a költségvetést, de mondjuk a kisebb vállalkozások fejlesztési hajlandósága még mindig elmarad az ideálistól (ami csak részben magyarázható azzal, hogy ez a kör sokszor valóban éppen a víz felett él túl az alacsony profitabilitás miatt,) az oktatás pedig az elmúlt évek próbálkozásai ellenére nem követi a munkaerő-szükségleteket.
Folytatódott a vita a hatodik uniós szankcióscsomagról, amit Oroszországra szabnának ki Ukrajna lerohanása miatt. A hét például rögtön azzal kezdődött, hogy a német alkancellár arról beszélt, szerinte is ki lehet hagyni Magyarországot az olajembargóból.
Mindez folytatása volt annak, hogy Katarina Barley (SPD), az Európai Parlament alelnöke is arról beszélt, hogy a többi uniós tagállamnak Magyarország nélkül kellene kezdeményeznie az olajembargót. Barley ezt egyáltalán nem tartja ideális helyzetnek, ám mint mondta, Orbán Viktor magyar kormányfőt csak nagyon sok pénzzel lehet rávenni arra, hogy beleegyezzen egy ilyen szankcióba.
Katarina Barley
AFP / SEBASTIAN GOLLNOW
Szerdán a holland miniszterelnök már úgy látta, hogy Magyarország el fogja fogadni az olajembargót, míg az Európai Tanács elnöke, Charles Michel egyenesen arról beszélt, hogy már jövő hétfőn lezárulhatnak az olajembargóról szóló viták.
Ehhez az is kellhet, hogy az EU engedjen a magyar kormánynak és kettéosztva az olajembargót külön kezelné a tengeri és csővezetékes szállítást. Korábban Szijjártó Péter ugyanis azt mondta, „csak akkor reális az olajembargó bevezetése, ha az csak a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozik, és ez alól a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kap”.
A hét képe: a varsói magyar nagykövetségnél akciózott a Greenpeace
Egyre több kisvállalkozó kezdhet el gondolkodni, ugyanis Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint érdemes lenne megfontolni a kata megváltoztatását. „Nagyon sikeres lett, talán túlzóan is, ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában, vagyis a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami lényegesen torzítja a piacot” – fogalmazott a Népszavának adott interjújában.
Nem először fordul elő, hogy Parragh bedob egy elsőre meglepőnek tűnő ötletet, amit a kormány aztán gyorsan a magáévá tesz és így történt ezt most is, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanis már úgy fogalmazott, hogy mindenképpen hozzányúl a kormány a katához.
A miniszter szerint a cél az, hogy a katát visszaszorítsák arra a célra, amire létrehozták, vagyis azok katázhassanak, akik tényleg kisvállalkozást működtetnek, nem pedig azok, akik bújtatott foglalkoztatásban dolgoznak. Gulyás arról is beszélt, hogy a kormány abba az irányba ment el, hogy 18 millió forintig lehessen így adózni. Jelenleg 12 millió a határ, a felett 40 százalékos adót kell befizetni.
Gulyás Gergely
Fazekas István
Véget értek a trükközések az árakkal a boltokban: szombattól ugyanis egy sor terméktípus kedvezményét az előző harminc nap legalacsonyabb árához képest kell kiszámolni és meghirdetni, mindegy, hogy a két akció között az ár magasabbra szökött vissza. A változás nemcsak a boltokat és a webshopokat, hanem a könyvkereskedőket is nehéz helyzetbe hozza.
Az szinte biztos, hogy innentől teljesen megváltoznak majd az akciózási szokások, hiszen az új rendszerben már szükségképpen máshogy kell összeállítani az árképzési stratégiákat, hogy minden egyes leárazásnak valódi reklámértéke lehessen.
Hogy a lépésnek milyen hatása lesz, arról megoszlanak a vélemények: egyes kereskedők szerint piactisztító, piacszabályozó szerepe lesz az új szabályozásnak, mások szerint ez jelentős adminisztratív terhet ró a társaságokra.
MTI / Czeglédi Zsolt
Kijött a leggazdagabb magyar új listája is, amelyet továbbra is a miniszterelnök jó barátja, Mészáros Lőrinc vezet. Az ő vagyonát 480 milliárd forintra lehet becsülni, amivel megelőzi a 420 milliárddal rendelkező Csányi Sándor OTP-vezért.
Mészáros vagyonát egy átlagkereső 1,36 millió hónap alatt keresi meg, hiszen a KSH szerint márciusban 511 400 forint volt a bruttó átlagkereset, ami nettóban számolva 352 200 forintot jelent.
Mészáros Lőrinc
Túry Gergely
Visszatérve a listára: felkerült rá egy neve elhallgatását kérő milliárdos, aki vélhetően a számos kormányzati megbízással rendelkező rekrámguru, Balásy Gyula lehet.
Orbán Viktor sógora, Tiborcz István 45 milliárdos vagyonnal a 36. a listán, ám állítása szerint ehhez nincs köze annak, hogy apósa 12 éve vezeti az országot. A portfoliónak adott interjújában ugyanis arról beszélt, hogy a siker titka a befektetési stratégia, minden más csak politikai támadás.
Az átlagpolgárok számára eközben csak egyre nehezebb lett az élet: ahogy kiszámoltuk, lakáshitelek az infláció csaknem négyszeresével drágultak egy év alatt: egy 10 millió forintos piaci lakáshitel havi törlesztőrészlete 35 százalékkal is magasabb lehet, mint tavaly ilyenkor.
Az árak emelkedése miatt egyre többen keresik a paneleket, akik közül többen azt sem bánják ha lepanelprolizzák őket.
