Amerikai pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy a szöveges üzenetekben történő kommunikáció motivációi hogyan mérsékelhetik vagy súlyosbíthatják az introverzióval (zárkózottsággal) kapcsolatos tipikus önbizalom-problémákat.
Sok ember szeretné, ha az embertársai szimpatikusnak tartanák. Pszichológusok legújabb felfedezései szerint ezt nem is olyan nehéz elérni.
Összefüggésbe hozhatók-e bizonyos személyiségjegyek a jóllét érzésével? – tették fel a kérdést ausztrál kutatók. Vizsgálataikhoz több mint ezer egészséges felnőtt adatait tekintették át ebből a szempontból.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket.
Mivel a foci és az oktatás mellett a pszichológiához is „mindenki ért”, sorjáznak a megkérdőjelezhetetlen kinyilatkozások az extrovertált és az introvertált személyiségtípusokról. Érdemes azonban ezzel vigyázni, mert tiszta kategóriák nem léteznek, és ezek ráadásul egy emberen belül is folyamatosan változnak.
Nem képes fesztelenül bájcsevegni félidegenekkel, inkább négyszemközti mély beszélgetésekre szereti szánni az idejét? Egyedül virít a munkahelyén, vagy csapatban mutatkoznak meg az előnyei? Könnyen lehet, hogy ön már elkönyvelte magát intro- vagy éppen extrovertáltnak, a Time tesztjéből azonban könnyen kiderülhet, hogy nem is az, akinek hiszi magát.
