Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
Három magyar régió van az EU húsz legszegényebbje között, a budapesti régió viszont a 15. legfejlettebb az unióban – számolt az Eurostat. A legfejlettebb vidéki magyar régió váratlanul most már nem a Nyugat-Dunántúl.
Az összkép nem biztató, a koronavírus után most az Ukrajnában dúló háború miatt csökkent a mutató a világban.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt kijelölte a célt, az emberek szkeptikusak.
Az uniós DESI-vizsgálat szerint a magyaroknak kevesebb, mint a fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Miközben az uniós átlag 56 százalékos.
Magyarország a 43–44. helyen végzett, holtversenyben egy délkelet-ázsiai miniállammal, a Brunei Szultánsággal a világ államainak az ENSZ által összeállított 2019-es fejlettségi listáján.
Az uniós belépésünk utáni első években közelített Magyarország fejlettsége az EU-átlaghoz, azóta alig, viszont a szegénység csökkent, a magyar munkaerő pedig jóval drágább lett. És arra emlékszik még valaki, amikor arról volt szó, hogy 2008-ban lesz magyar euró?
A 276 uniós régió között azonban így is csak 218–222., a mezőny első harmadában itthonról csak Budapest és környéke található.
És szép lassan a lengyelek is lehagyták Magyarországot.
Az örök negyedik – tetszik, nem tetszik, egyre inkább ez a státusa Magyarországnak a visegrádi négyek között.
