GDP-bajnokság: a Nyugat-Dunántúl a legszegényebb brit grófság szintjén van

Az Egyesült Királyság legszegényebb régiójával, a közép-angliai Dél-Yorkshire grófsággal áll azonos szinten gazdasági teljesítménye alapján Magyarország legfejlettebb vidéki régiója, az Ausztriával határos Nyugat-Dunántúl – derül ki az Eurostat régiós adataiból. A Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyéből kialakított térségben 2015-ben 21 500 euró volt az egy lakosra jutó GDP (vásárlóerő-paritáson, vagyis az ár-érték arányokat figyelembe véve), ami pontosan megegyezik a Sheffield központú brit régió hasonló adatával. A Győr központú körzet gazdasági mutatója 9 százalékkal meghaladja azonban a hazai átlagot (19 700 euró/fő), a dél-yorkshire-i mutató viszont 29 százalékkal elmarad az Egyesült Királyság egészének teljesítményétől (31 200 euró/fő). A vezető magyar vidéki régió gazdasági produkciója kísértetiesen hasonló két további uniós régióéhoz: a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekéhez, valamint a Poznantól délre található Wielkopolskie körzetéhez is. A ma még 28 uniós állam összesen 276 régiója között a fenti négy térség holtversenyben a 218–222. helyen áll gazdasági teljesítménye alapján.

Jóval előkelőbb pozíciót foglal el az uniós rangsorban a fővárosból és Pest megyéből összerakott Közép-Magyarország régió, amely a mezőny első harmadában – a 84. helyen – található 30 400 euró GDP-vel (egy lakosra számítva). Ez a gazdasági teljesítmény valamivel magasabb a Firenze központú Toscana tartományénál (30 200 euró/fő), illetve a Rajna menti Koblenz körüli német régióénál (30 300), miközben jócskán elmarad Pozsony körzetétől (54 400). Magyarország központi régiója az évtized közepi mutatójával egyébként az Egyesült Királyság 40 régiója között elméletileg a 11., míg Hollandia 12, illetve Olaszország 21 tartománya között is a 8. helyen állna.

HVG

A további öt hazai régió kivétel nélkül a sereghajtók közé tartozik az Európai Unióban. A legszegényebb „tartomány” közülük az Észak-Alföld, amely hátulról a 9. helyen áll a 12 500 euró/fő nagyságú GDP-jével, ami a felét sem éri el az unió régiós átlagának (28 900 euró/fő). A Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Beregből álló körzet gazdasági potenciálját egy volt francia gyarmaton (a délkelet-afrikai Mayotte szigeten) kívül csak öt bolgár és két román régió múlja alul. A Debrecen székhelyű térség az előző évtized végén hazai viszonylatban még valamivel jobban állt, azóta viszont megelőzte a Miskolc „vezette” Észak-Magyarország régió, amelynek 2009-ben még nála is rosszabb volt a helyezése.

A „miskolciak” időközben a valaha szebb napokat látott Dél-Dunántúlt is behozták. E két hazai térség az EU legfrissebb régiós rangsorában így holtversenyben hátulról a 10–11. helyet foglalja el, egyformán 12 900-12 900 euró/fő teljesítménnyel. A Pécs központú Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) pozíciója látványosan romlott az utóbbi években a Szeged székhelyű Dél-Alföld régióhoz képest is. Míg 2009-ben a délpannon vidék egy főre számítva még 6 százalékkal több GDP-t állított elő, mint a Csongrád–Békés–Bács-Kiskun formáció, 2015-re az utóbbi körzet már 8 százalékos előnyre tett szert 13 900 euró/fő teljesítményével.

Ami végül Közép-Dunántúl gazdasági teljesítményét illeti, idehaza a 3., az uniós rangsorban a 240. helyen áll. A Székesfehérvár székhelyű térség (amihez Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye tartozik) 18 300 euró/fő GDP-vel megelőz immár több délolasz régiót, valamint számos görög „tartományt” is, elmarad viszont például a vele szomszédos – Pozsony nélküli – Nyugat-Szlovákia régiótól (20 600 euró/fő).

Ez a cikk a HVG 2017/34. számában jelent meg.